Lóránt Zsuzsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lóránt Zsuzsa
A Budapest folyóirat 1980. évi júliusi számában Csigó László felvétele
A Budapest folyóirat 1980. évi júliusi számában
Csigó László felvétele
Született1946. március 10.
Budapest
Elhunyt2022. február (75 évesen)[1]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaszobrászművész,
műfordító
IskoláiMagyar Képzőművészeti Főiskola (1967–1971)
KitüntetéseiMunkácsy Mihály-díj (1981)

A Wikimédia Commons tartalmaz Lóránt Zsuzsa témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Lóránt Zsuzsa (Budapest, 1946. március 10. – Budapest, 2022. február 27. előtt) Munkácsy Mihály-díjas magyar szobrászművész, műfordító.

Életrajza[szerkesztés]

Lóránt Zsuzsa Budapesten született Lóránt Imre és Benedikt Éva gyermekeként. Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte el 1967-71 között, Somogyi József tanítványaként. 1975-ben Derkovits-ösztöndíjas lett. 1976-ban volt első önálló kiállítása Budapesten, több mint 30 alkalommal mutatkozott be az ország számos városában, valamint Bagdadban, Berlinben, Die-ben, Kairóban és Utrechtben. 1981-ben Munkácsy Mihály-díjjal tüntették ki.

Köztéri művei[szerkesztés]

A Család című szobor Szegeden

Díjai[szerkesztés]

  • Munkácsy Mihály-díj (1981)
  • Budapesti Nemzetközi Kisplasztikai Kiállítás díja (1981)
  • Stúdió kiállítás díja (1979, 1980)
  • Miskolci Téli Tárlat díja (1980)
  • Salgótarjáni Köztéri Bemutató díja (1986)
  • Hódmezővásárhelyi Őszi Tárlat díja (1991, 1996)
  • Nagyatádi Faszobrász Kiállítás díja (2005)

Műfordítások[szerkesztés]

  • Marcel Proust: Álmok, szobák, nappalok (Contre Sainte-Beuve). – Bp.: Filum, 1997.
  • Maurice Halbwachs: Az evangéliumok legendás helyszínei a szentföldön; tanulmány a kollektív emlékezetről – kiadás alatt (La topographie légendaire des Évangiles en Terre Sainte; étude de mémoire collective, PUF, Paris 1941)
  • Michel Butor: Különös történet – esszé Baudelaire egyik álmáról (Histoire extraordinaire: essai sur un rêve de Baudelaire 1961) - 2008

Érdekességek[szerkesztés]

  • „A legkisebb magyar szobrász” – ezt a tréfás címet adományozta önmagának a „legnagyobb magyar” kezdetű kitüntető melléknevek mintájára, lévén igen-igen kis termetű.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Lóránt Zsuzsa (1946–2022), 2022. február 27. (Hozzáférés: 2023. február 20.)

Források[szerkesztés]