Lévay Tamás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lévay Tamás
Született1968 (56 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Lévay Tamás (Budapest, 1968. –) magyar újságíró, szerkesztő, zeneesztéta.

Tevékenysége[szerkesztés]

Nevéhez fűződik az 1986-ban illegálisan készült, szamizdat jellegű első magyarországi punk fanzine, az Isten malaca / Vérezz értem című kiadvány.[1] [2] [3]

1987 szeptemberében kezdett publikálni az újvidéki kiadású Képes Ifjúság című hetilapban.[4] Első szerkesztője Fenyvesi „Kokó” Ottó volt, aki az újság Maximumrocknroll rovatát irányította.

Magyarországon 1988-ban kezdett publikálni, tevékeny részt vállalt a rendszerváltáskori magyar rocksajtó vezető lapjaiban. Dolgozott a Polip magazinnak, az Alterock magazinnak, a Magyar Narancs munkatársa 1989 szeptemberétől, a második próbaszámtól kezdődően 1990-ig. 1989-től a Rocker magazin rovatvezetője volt az újság 1991-es megszűnéséig. 1992 nyarán publikálta az Isten malaca legendássá vált, nyolcvanoldalas számát, mely "elsősorban interjúkat, cikkeket tartalmaz punkzenekaroktól, azonkívül kritikákat lemezekről, fanzinekről és egy tanulmányt Orwell 1984 című regényéről."[5] Egyes szakértők szerint a "legjobb magyar fanzine az Isten Malaca volt."[6] Ötödmagával alapító tagja volt az 1995 novemberében újraszervezett Wanted havilapnak,[7] melynek 1998 novemberéig dolgozott. A kilencvenes években publikált az Új Magyarországban, a Rock Clubban és a Metal Hammerben. Az új évezredben folyamatosan jelentek meg írásai a Magyar Nemzetben, a Demokratában, a Magyar Hírlapban, a Nagyításban és a TimeOut-ban.

Az amerikai punk színteret elsőként mutatta be Magyarországon, a legjelentősebb zenészekkel, ideológusokkal interjút is készítve.

Külföldi publikációk[szerkesztés]

1988-1996 között a San Franciscó-i Maximumrocknroll nevű amerikai punk magazin tudósítója volt. A magyarországi punk színtérről információkat adott a bostoni Forced Exposure fanzine-nek, a Los Angeles-i Flipside-nak. A nyolcvanas–kilencvenes években egyszemélyes magyarországi zenei információs központot üzemeltetett: ő vezette be az amerikai sajtóba a Vágtázó Halottkémeket, az Aurórát és a Trottelt.

Rádiós tevékenység[szerkesztés]

1989-2004 között állandó külső munkatársa volt a Rockújság című havi rendszerességgel jelentkező rádióműsornak a Petőfi Rádióban. További műsorok, melyeknek munkatársa volt: Lemezbörze helyett, Infrahang, 30 év rockzenéje száz részben.

Online olvasható, jelentősebb publikációk[szerkesztés]

További külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Rácz Mihály: Gerillasajtó. Magyar Narancs, 1991/4., 11.
  2. Rácz Mihály: A tökéletes médium. Köztársaság, 1993/7., 70.
  3. Jávorszky Béla Szilárd, Sebők János: A magyarock története 2. Az újhullámtól az elektronikáig. Bp., Népszabadság Rt., 2006, 95.
  4. Lévay Free Tamás: Biafra bajban van. Képes Ifjúság, 1987. szept. 23. (1844.), 25.
  5. Rácz Mihály: Feljegyzések a magyar gerillasajtóról. Mozgó Világ, 1993/12., 141. (Előfizetéses hozzáféréssel az ADT-ban.)
  6. Vik Vicious: Helló. Sofa King, 2006, 23.
  7. Csikor Ottó: Rocklapkörkép. Új Magyarország, 1995/299., 11.