László Ferenc (régész)
| László Ferenc | |
| Született | 1873. június 28. Sepsiszentgyörgy |
| Elhunyt | 1925. szeptember 16. (52 évesen) Kolozsvár |
| Gyermekei | |
| Foglalkozása | régész, néprajzkutató, meteorológus |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
László Ferenc (Sepsiszentgyörgy, 1873. június 28. – Kolozsvár, 1925. szeptember 16.) magyar régész, néprajzkutató, meteorológus. László Dezső egyházi író, László Endre jogász, László Ferenc jogász, László Kálmán mikológus, László Zoltán újságíró apja. László Attila régész nagyapja.
Életútja[szerkesztés]
A kolozsvári Református Kollégiumban érettségizett (1892), a Ferenc József Tudományegyetemen természetrajz-földrajz szakos tanári diplomát és doktorátust szerzett (1896). Tanársegéd az egyetemen, majd szülővárosában a Székely Mikó Kollégium tanára (1897–1925). Meteorológiai állomást szervezett (1898); a Székely Nemzeti Múzeum múzeum őre (1920-23). Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) tagja.
Nemzetközi hírnévre tett szert 28 négyezer éves újabb kőkorszakbeli őstelep feltárásával Háromszék megyében; különösen erősdi és oltszemi ásatásainak voltak köszönhetőek a mükénéi kultúrát megelőző időszak festett edényeinek, kanalainak, idólumainak, csontszerszámainak és ékszereinek a Székely Nemzeti Múzeumba került leletei (ezek egy része menekítés közben a II. világháború alatt elpusztult). Az ásatásokat a Cambridge-i Egyetem Régészeti és Etnológiai Múzeuma is támogatta. Megvetette a Székely Nemzeti Múzeum néprajzi részlegének alapjait is, bevonva diákjait az anyaggyűjtésbe.
Jelentései, szaktanulmányai és ismeretterjesztő írásai szétszórtan jelentek meg a korabeli Székely Nemzet, Székely Nép, Székely Újság, Csíki Lapok, Vasárnap hasábjain, iskolai értesítőkben, naptárakban, a budapesti Archaeológiai Értesítő, Időjárás hasábjain. Születésének századik évfordulója után került sor Táj és tudomány c. alatt válogatott írásainak gyűjteményes kiadására unokája, a szintén régész László Attila gondozásában és előszavával (1978). A kötetből kiemelendő tanulmányok: A kézdivásárhelyi ágyú-lelet. Igazi Gábor Áron-ágyú; A Székely Nemzeti Múzeum galambbúgos kapui; Az erősdi edények típusai. Ugyanitt Debreczy Sándor a pedagógusról, Kovács Sándor a botanikusról és meteorológusról, Gazda Klára a néprajzos-muzeológusról értekezik.
Főbb művei[szerkesztés]
- Háromszék vármegyei praemykenaei jellegű telepek; Stief Ny., Kolozsvár, 1911
- Négyezeréves kultúra emlékei Háromszék vármegyében; Jókai Ny., Sepsiszentgyörgy, 1911
- Táj és tudomány. Válogatott írások; szerk., előszó László Attila; Kriterion, Bukarest, 1978
Források[szerkesztés]
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0
További információk[szerkesztés]
- Kőmíves Lajos: Egy hatezer éves világbirodalom erdélyi nyomai. Keleti Újság 1925/164.
- Csutak Vilmos: A Székely Nemzeti Múzeum alapítása és gyűjteményeinek ötvenéves fejlődése. Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum 50 éves jubileumára. Sepsiszentgyörgy 1929. 5-25.
- László Attila: Száz éve született László Ferenc. A Hét, 1973/33
- László Attila: V. Gordon Childe és László Ferenc levelezése. Korunk, 1974/3.
.svg){kind=small}