Luxemburgi Erzsébet magyar királyné

Luxemburgi Erzsébet
Luxemburgi Erzsébet portréja, A konstanzi zsinat krónikája, 1440 körül, részlet
Magyar Királyság királynéja
Luxemburgi Erzsébet
Uralkodási ideje 1437. december 18. – 1439. október 27.
Koronázása	Székesfehérvár 1438. január 1.
Elődje	Cillei Borbála
Utódja	Podjebrád Katalin
Magyar Királyság régense
Luxemburgi Erzsébet
Uralkodási ideje 1439. október 27. – 1442. december 19.
Elődje	I. (Habsburg) Albert
Utódja	I. (Jagelló) Ulászló
Cseh Királyság királynéja
Alžběta Lucemburská
Uralkodási ideje 1438. május 6. – 1439. október 27.
Elődje	Cillei Borbála
Utódja	Rožmital Johanna
Német Királyság királynéja
Elisabeth von Luxemburg
Uralkodási ideje 1438. március 18. – 1439. október 27.
Koronázása	nem koronázták meg
Elődje	Cillei Borbála
Utódja	Portugáliai Eleonóra
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Luxemburgi-ház
Teljes neve	Luxemburgi Erzsébet
Született	1409. október 7. Visegrád
Elhunyt	1442. december 19. (33 évesen) Győr
Nyughelye	Székesfehérvár
Házastársa	I. (Habsburg) Albert osztrák (V.) herceg, magyar, horvát, cseh és német (II.) király (1397–1439)
Gyermekei	1. Anna (1432–1462) 2. György (1435–1435) 3. Erzsébet (1437–1505) 4. László (1440–1457)
Édesapja	Luxemburgi Zsigmond magyar, horvát, cseh és német király, német-római császár (1368–1437)
Édesanyja	Borbála cillei grófnő (1392–1451)

Luxemburgi Erzsébet (Visegrád, 1409. október 7. – Győr, 1442. december 19.), magyar, horvát, cseh és német királyné, valamint osztrák hercegné. A Magyar Királyság örököse volt, de apja halála után csak a királynéi szerep jutott neki, amit jól jelzett, hogy a hagyományosan a királynékat koronázó veszprémi püspök kente fel és koronázta meg Erzsébetet. Jogait csak az 1439-es budai országgyűlésen (1439. május 29.) tudta érvényesíttetni, ahol kvázi társuralkodóvá és férje örökösévé nyilvánították. Férje halála (1439. október 27.) után a saját nevében át is vette az uralkodói jogok gyakorlását. Színleg beleegyezett, hogy feleségül megy a nála 15 évvel fiatalabb és ekkor 16 éves III. Ulászló lengyel királyhoz, akit 1440. január 18-án a rendek meghívtak a magyar trónra. A fia, V. (Utószülött) László születése (1440. február 22.) után már csak a fia nevében uralkodott, visszavonta az Ulászlóval kötendő házassághoz adott beleegyezését, amelyet állítása szerint csak "kényszer" hatására tett meg korábban, ugyanakkor haláláig megtartotta a királyi hatalmat, de I. (III.) Ulászlónak Budára való bevonulása (1440. május 21.) után csak az ország nyugati és északi része tartozott az uralma alá. 1442. november 25-én Erzsébet és I. Ulászló Győrött személyesen is találkoztak, és december 13-án békét kötöttek, melynek értelmében Ulászló feleségül fogja venni Erzsébet idősebb lányát, Annát. Erzsébet a békekötés után hat nappal Győrben hunyt el. Luxemburgi Zsigmond és Cillei Borbála egyetlen gyermeke, Habsburg Albert felesége, V. László anyja és II. Ulászló anyai nagyanyja.

Születése

Erzsébet pontos születési dátuma nem található meg egyetlen korabeli forrásban sem, viszont Baranyai Béla szerint Zsigmond egy levele alapján megállapítható, melyet Kéméndi Petew fia Jánosnak, Zala megye főispánjának küldött 1410. április 26-ai keltezéssel sabbato post festum s. Georgii, Szent György utáni szombaton, amikor Véglesen pihent Borbála királynéval, akinek a pecsétjét használta az irat lepecsételéséhez. A levélben lánya születéséről tájékoztatja a főispánt. Zsigmond azt mondja, hogy lánya alias circa festum beati Francisci confessoris született, azaz Szent Ferenc ünnepe körül, amely október 4-ére esik. A nem pontos megjelölés természetesen nem azt jelenti, hogy Zsigmond ne lett volna tisztában lánya születésének valódi időpontjával, de nagyon is pontosan tudta, ezért hivatkozott Szent Ferenc ünnepére. A circa megjelölés csak arra utal, hogy akkoriban az egyházi ünnepek határozták meg az emberek mindennapjait, és ehhez viszonyítottak, és időzítettek többnyire mindent. Éppen ez a viszonyítási rendszer segít hozzá a pontos születésnap meghatározásához, ugyanis ez azt jelenti, hogy inkább októberben kellett születnie, semmint szeptemberben, hiszen akkor Szent Mihály ünnepére hivatkozott volna az apa, amely szeptember 29-ére esik. A pontos dátum megjelölésében viszont segítségünkre van Erzsébet eljegyzése Alberttel, mely a levél megírását követő évben történt, azaz 1411. október 7-én Pozsonyban, és mivel ez a nap semmilyen egyházi ünnephez nem köthető, így önként adódik az a feltételezés, hogy csak Erzsébet születésnapja okán időzítették erre a napra ezt a fontos állami eseményt a hercegnő második születésnapjára. A születés helyszíne szintén kérdéses, de ugyancsak kikövetkeztethető korabeli források alapján. Kottanner Jánosné hivatkozik az emlékirataiban éppen arra, hogy Erzsébet királynénak Visegrádon kellett volna világra hoznia a fiát, V. Lászlót. „A ma­gyar nemesurak ekkor szívesen látták volna, ha a nemes királyné a vi­segrádi várban feküdt volna gyermekágyban. Őnagyságának azonban ez nem nagyon volt ínyére, nem is tett semmit ennek érdekében, és nem ment az asszonyházba. Ezt rejtett bölcsességében tette, mert ag­gódott, hogy ha az asszonyházba jön, akkor gyermekével együtt erő­szakkal ott tartják; aztán meg azért, hogy annál kevésbé gondolhassanak rá, hogy a Szent Korona megszerzésére törekszik.” Továbbá Zsigmond király itineráriuma szerint a király 1409. október 9–19 között Visegrádon volt, amely szintén Visegrádot valószínűsíti a születés helyeként. Egyéb dátumok, mint például 1409. február 28., ráadásul Magyarországon kívüli helyszínen, mint Prága vagy ugyanazon év november 27-e, mely a keresztelő napja, téves vagy ellenőrizetlen forrásokon alapulnak.

Családja és származása

Erzsébet királyné a Luxemburgi-ház cseh ágából származott, amely 1310 óta uralkodott Csehországban és kisebb megszakításokkal a német királyi és a német-római császári címet is viselte. Ősei között mind apai, mind pedig anyai ágon képviselve van az Árpád-ház.

Élete

1409. október 7-én, Visegrádon született Luxemburgi Zsigmond és Cillei Borbála egyetlen leányaként. 1419-ben Zsigmond anyjával együtt Várad mellé száműzte. 1421. szeptember 28-án Pozsonyban kötött házasságot Habsburg Alberttel. Zsigmond halála után, 1438. január 1-jén férjével együtt került sor a koronázására, de őt nem az esztergomi érsek, hanem Rozgonyi Simon veszprémi püspök kente fel, ugyanis a királynékat hagyományosan a veszprémi püspök koronázta meg Magyarországon. Keresztülvitte, hogy az 1439-i törvényekben jogait hangsúlyozzák. Férje halála után hozzájárult I. Ulászló megválasztásához, ezt azonban hamarosan visszavonta, majd amikor 1440. február 22-én fia, V. László megszületett Komáromban, a Cillei-Garai-ligára támaszkodva szívós harcot kezdett fia trónjáért, akit május 15-én Székesfehérvárott a Visegrádról komornájával, és kisebbik lányának, Erzsébet hercegnőnek a szárazdajkájával, Kottanner Jánosnéval ellopatott koronával megkoronáztatott. Az Ulászlótól visszatérő Thallóczy Mátét és Marcali Imrét viszont elfogatta. Ulászló trónra léptét ugyan nem akadályozhatta meg, Komáromból Győrön át Pozsonyba kellett menekülnie, fiát és a koronát is kénytelen volt III. Frigyesnek átadni, de makacsul visszautasított minden megegyezési kísérletet, és Giskrát a Felvidékre szabadította. Végül Giuliano Cesarini pápai követnek 1442. december 13-án sikerült olyan egyezséget létrehoznia, amely fia jogainak fenntartása mellett Ulászló uralmát elismerte. Erzsébet királyné néhány nappal később, 1442. december 19-én Győrben meghalt. Székesfehérvárott temették el.

Gyermekei

• Férjétől, I. (Habsburg) Albert (1397–1439) osztrák (V.) hercegtől, magyar, horvát, cseh és német (II.) királytól, négy gyermek:
  • Anna (1432–1462) magyar trónkövetelő 1457–1458-ban, jegyese I. Ulászló (1424–1444) magyar és lengyel király, férje III. Vilmos (1425–1482) türingiai tartománygróf, I. Frigyes szász herceg és választófejedelem fia, két leány:
    • Margit (1449–1501), férje I. János Cicero (1455–1499) brandenburgi őrgróf és választófejedelem, hét gyermek
    • Katalin (1453–1534), férje II. (Podjebrád) Henrik (1452–1492) münsterbergi herceg, I. (Podjebrád) György cseh király fia és Podjebrád Katalin magyar királyné féltestvére, két gyermek
  • György (Bécs, 1435. február 16. – Bécs, 1435. február 16.) ausztriai herceg
  • Erzsébet (1437–1505) magyar, cseh és német királyi hercegnő, férje IV. Kázmér (1427–1492) lengyel király, I. Ulászló öccse, 13 gyermek, többek között:
    • II. Jagelló Ulászló, Dobzse László (1456–1516), II. Ulászló néven magyar és cseh király
  • László (1440–1457), V. László néven magyar és cseh király, osztrák herceg, 1453-tól főherceg, nem nősült meg, gyermekei nem születtek, jegyese Valois Magdolna (1443–1495) francia királyi hercegnő, VII. Károly francia király lánya

Irodalom

• Baranyai Béla: Zsigmond király un. Sárkány-rendje, Századok, 59–60, 561–591, 681–719, 1925/1926 = Zsigmond király úgynevezett Sárkányrendje, különnyomat, Budapest, 1926.
• Engel Pál – C. Tóth Norbert: Itineraria Regum et Reginarum Hungariae (1382–1438), Budapest, Institute of History of the Hungarian Academy of Sciences, 2005.
• Mollay Károly (ford.): A korona elrablása, Kottanner Jánosné emlékirata 1439–1440, Magyar Helikon, Budapest, 1978.
• Ráth Károly: A magyar királyok hadjáratai, utazásai és tartózkodási helyei, Győr, nyomtatott Sauervein Gézánál, 1861.
• Szilágyi Sándor (szerk.): A magyar nemzet története III. kötet, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest, 1895. URL: lásd Külső hivatkozások
• Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410), Második rész (1407–1410), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958. = Magyar Országos Levéltár Kiadványai II., Forráskiadványok 4.
• Borsa Iván (szerk.): Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Mályusz Elemér kézirata alapján), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993. = Varga János (főszerk.): A Magyar Országos Levéltár Kiadványai II., Forráskiadványok 22.

Külső hivatkozások

• Mollay Károly (ford.): Kottanner Jánosné emlékirata – 2010. október 10.
• Genealogie-Mittelalter/Elisabeth von Luxemburg Deutsche Königin – 2010. október 10.
• Foundation for Medieval Genealogy/Hungary Kings Genealogy – 2010. október 10.
• Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története (MEK) – 2010. október 10.

Előző Wittelsbach Johanna	Ausztria hercegnéje 1421 – 1439	Következő Portugáliai Eleonóra
Előző Cillei Borbála	Német királyné 1438 – 1439	Következő Portugáliai Eleonóra
	Cseh királyné 1438 – 1439	Következő Rožmital Johanna
	Magyar királyné 1437 – 1439	Következő Podjebrád Katalin
	Horvát királyné 1437 – 1439
	Szlavón királyné 1437 – 1439

Előző uralkodó: I. (Habsburg) Albert

Magyarország uralkodója 1439 – 1442 (Régens)

Következő uralkodó: I. Ulászló