Lutyně

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Orlová-Lutyně külvárosa

Lutyně (lengyelül: Lutynia, németül Leuten) Csehország Morva–Sziléziai kerületében a Karvinái járásban Orlová egy része. Régebben önálló település volt, a második világháború előtt Polská Lutyně (lengyelül: Lutynia Polska, németül Polnischleuten), majd Horní Lutyně (lengyelül: Lutynia Górna, németül Ober-Leuten) néven volt ismert. Közigazgatásilag 1946-tól tartozik Orlovához. Tőle eltérően a szomszédos Dolní Lutyně a mai napig független falu. Lutyně a város legnépesebb kerülete, lakosainak száma 26 000 fölött van, ami a teljes Orlová lélekszámának a háromnegyede.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lutyně neve először 1305 körül, a wroclawi egyházkerület egyik latin nyelvű dokumentumában, a Liber fundationis episcopatus Vratislaviensisben szerepel, mint item in Luthina LXXI) mansi.[1][2][3] Ez azt jelentette, hogy a falunak 71 nagylan után kellett tizedet fizetnie. A falut az orlovái kolostorban élő bencés szerzetesek alapíthatták.[4] Eredetileg lehet, hogy a később létrejött Felső-Szilézia területén lévő nagyobb település egy része volt. Horní Lutyně önálló településként legrégebbről 1365-ből ismert[5], majd 1450-ben a mellette lévő településsel közösen szerepel, mint Lutynie utrumque Theutonicum et Polonicum.[6]

Politikailag a falu kezdetben a Lengyelország felosztásakor 1290-ben alapított Tescheni Hercegséghez tartozott, és a Piast-dinasztia helyi ágához tartozott. 1327-ben a hercegség a Cseh Királyság feuduma lett, s így 1526-ban a Habsburg Birodalom részévé vált.

Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása, az első világháború után kitört lengyel-csehszlovák háború, valamint Cieszin Szilézia 1920-as felosztásakor a falu Csehszlovákiához került. A Müncheni egyezmény értemében 1938. októberében a falu Zaolzie régióval együtt Lengyelország Sziléziai Vajdaságának Frysztat megyéjéhez került.[7] A második világháború elején a területet a Náci Németország szállta meg, a településnek pedig új neve lett, Ober-Leuten (Horní Lutyně). A háború után visszakerült Csehszlovákiához, majd 1960-ban Orlová Lutyně nevű kerületét alakították ki belőle. Később a Csehszlovák Kommunista Párt az egyre növekvő számú betelepülő elhelyezésére nagyméretű építkezésekbe fogott. A kerület úgy megnőtt, hogy ez lett a város legnépesebb része.

Referenciák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Panic, Idzi. Śląsk Cieszyński w średniowieczu (do 1528) (lengyel nyelven). Cieszyn: Starostwo Powiatowe w Cieszynie, 297–299. o (2010). ISBN 978-83-926929-3-5 
  2. Schulte, Wilhelm. Codex Diplomaticus Silesiae T.14 Liber Fundationis Episcopatus Vratislaviensis (német nyelven) (1889) 
  3. Liber fundationis episcopatus Vratislaviensis (la nyelven). (Hozzáférés: 2014. július 13.)
  4. I. Panic, 2010, p. 430
  5. I. Panic, 2010, p. 305
  6. Mrózek, Robert. Nazwy miejscowe dawnego Śląska Cieszyńskiego (lengyel nyelven). Katowice: Uniwersytet Śląski w Katowicach, 108–109. o (1984) 
  7. (1938. október 1.) „Ustawa z dnia 27 października 1938 r. o podziale administracyjnym i tymczasowej organizacji administracji na obszarze Ziem Odzyskanych Śląska Cieszyńskiego” (pl nyelven). Dziennik Ustaw Śląskich. Hozzáférés ideje: 2014. július 1.  

Koordináták: é. sz. 49° 52′ 17″, k. h. 18° 25′ 35″