Luther Allison

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Luther Allison
Luther Allison 1996-ban, a Riverwalk Blues Festival-on
Luther Allison 1996-ban, a Riverwalk Blues Festival-on
Életrajzi adatok
Született1939. augusztus 17.
Widener, Arkansas, USA
Elhunyt1997. augusztus 12. (57 évesen)
Madison, Wisconsin, USA
Pályafutás
Műfajokblues
Aktív évek1957–1997
Kapcsolódó előadó(k)Howlin’ Wolf, James Cotton
Hangszerelektromos gitár, kedvenc: Gibson Les Paul
Tevékenységénekes, gitáros
KiadókDelmark Records, Motown Records, Ruf Records, Alligator Records
Luther Allison weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Luther Allison témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Luther Allison (Widener, Arkansas, 1939. augusztus 17. – Madison, Wisconsin, 1997. augusztus 12.)[1] amerikai blues-gitáros.

Tízéves korában maga készítette hangszereken kezdett játszani. Tizenkét éves korában, 1951-ben családjával Chicagóba költözött.[2] Önmagától tanult meg gitározni, miközben sokat hallgatott blues előadókat. Három évvel később már éjszakai blues-kocsmák előtt ácsorgott, abban a reményben, hogy lehetősége lesz játszani.

A későbbiekben játszott Howlin’ Wolf együttesében és James Cotton háttérzenészeként. Koncertjei erőteljesek és legendásak voltak, ezeken sokszor három órán át játszott.

Karrierje[szerkesztés]

Bemutatkozó előadása és egyben karrierje akkor indult, amikor Howlin’ Wolf 1957-ben felhívta a színpadra játszani. Ezután Freddie King foglalkozott vele, és amikor Kingnek lemezfelvételeket kellett készítenie, Allison vezette King zenekarát a Chicago nyugati részében zajló koncerteken. Zenei klubokban játszott az 1950-es évek végén és az 1960-as évek elején. Első kislemezét 1965-ben vették fel. 1967-ben szerződött a Delmark Records kiadóval, akik bemutatkozó albumát, a Love Me Mama-t a következő évben kiadták.

1969-es fellépése az Ann Arbor Blues Festival-on olyan sikeres volt, hogy felkérést kapott a fesztiválon való részvételre a következő három évre.[2] Ugyanakkor országszerte turnézott, és 1972-ben leszerződött a Motown Records-nál. Ő volt az első blues-zenész, aki ezt megtette.[3] Az 1970-es években Európában turnézott és 1977-ben Franciaországba költözött.[3]

Allison ismert volt erőteljes koncertjeiről, amiken hosszasan és érzékenyen játszott Gibson Les Paul márkájú gitárján. Rövid ideig Illinois állam Peoria nevű településén élt. Itt leszerződött a Rumble Records-nál, akik két élő koncertjének felvételeit adták ki: ezek a Gonna Be a Live One in Here Tonight (ennek producere Bill Knight volt), és a Power Wire Blues (aminek producere George Faber és Jeffrey P. Hess volt).

Allison továbbra is fellépett bárokban és koncerteken, egy évben nyolc hónapon át úton volt. Ezek között volt a Montreux-i Jazz Fesztivál is.

1992-ben együtt játszott a legendás francia rock'n'roll sztárral, Johnny Hallyday-vel, 18 koncerten, amiket Párizsban tartottak. Allison még a szünetekben is játszott.

Allison európai menedzsere, Thomas Ruf 1994-ben lemezcéget alapított, a Ruf Records-ot. Ugyanakkor az Alligator Records alapítója, Bruce Iglauer meggyőzte, hogy térjen vissza az Egyesült Államokba. A Soul Fixin' Man albumot 1994-ben vették fel és még ugyanabban az évben kiadták, Allison ezzel turnézott az Egyesült Államokban és Kanadában.

1994-ben négy Blues Music Award-ot nyert el. A James Solberg együttessel folyamatosan turnézott és kiadta a Blue Streak albumot (ezen szerepelt először a Cherry Red Wine című szám). További blues-díjakat kapott és blues-kiadványok címoldalára került fel.

1997 nyarán, egy turné közepén Allison szédüléses panaszokkal kórházba került. Ekkor derült ki, hogy a tüdejében daganat van, ami áttéttel az agyára is hatással van.[4]

Kómába esett, majd 1997. augusztus 12-én meghalt.[2] A Reckless című albuma akkor jelent meg.

Fia, Bernard Allison, aki egyszer a zenekarában is játszott, szólókarrierbe kezdett.

Halála után, 1998-ban bevezették a Blues-hírességek Csarnokába. Az Illinois állambeli Homewood település Washington Memory Gardens Cemetery nevű temetőjében temették el.

Diszkográfia[szerkesztés]

Stúdióban készült és élő albumok[szerkesztés]

év cím kiadó azonosító szám megjegyzés
1969 Love Me Mama Delmark 625
1972 Bad News Is Coming Motown/Gordy 964
1974 Luther's Blues Motown/Gordy 967
1976 Night Life Motown/Gordy 974
1977 Love Me Papa Black & Blue 33.524 újból kiadták mint Estudio Eldorado 524 (Brazília) és mint Evidence CD 26015 (USA)
1979 Gonna Be a Live One in Here Tonight! Rumble 1001 élő koncerten vették fel Peoria településen (Illinois) 1979. április 18–19-én. Újból kiadták Red Lightnin 0036, és South Side Safari címmel
1979 Power Wire Blues Rumble 1004 a Peoria koncert 2. része 1985-ben újból kiadta a Charly Records 1105
1979 Live in Paris Paris Album/Buda 2-28501 felvéve Párizsban, La Chapelle Des Lombards, 1979. Újból kiadta a Ruf (1354), a Free Bird (209/FLY06), a Pläne (88295), és a Platinum (161354)
1979 Live Blue Silver 3001/3321 az 1979-es párizsi koncert 2. része. Újból megjelent mint Blue Sky/Buda
1980 Time Paris Album/Buda 2-28505
1984 Lets Have a Natural Ball JSP 1077
1984 Life is a Bitch Encore!/Melodie 131 Blind Pig 2287 (1987) USA, másik címe Serious
1985 Here I Come Encore!/Melodie 133
1987 Rich Man Ruf 8001 egyéb azonosítók RFR 1005, Charly CRB 1227
1991 More from Berlin East West LACD 1991-2 koncert, 1989
1992 Hand Me Down My Moonshine Inak/Ruf Records 1047 akusztikus
1992 Bercy 92 (Johnny Hallyday) Philips 514 400 felvéve a párizsi Palais Omnisports de Paris-Bercy-ben
1994 Soul Fixin' Man Alligator 4820 Ruf 1021 Európában, másik címe Bad Love
1995 Blue Streak Alligator 4834 Ruf 7712 Európában
1996 Live ’89: Let's Try It Again Ruf 1028 felvéve Berlinben, 1989 májusában
1996 Live in Montreux – Where Have You Been? Ruf 1008 felvéve 1976-1994 között
1997 Reckless Alligator 4849 Ruf 1012 Európában
1999 Live in Chicago Alligator 4869 Ruf 1042 Európában, felvéve 1995-1997-ben, 2-lemezes kiadás
1999 Standing at the Crossroad Black & Blue 421.1 felvéve 1977-ben Párizsban. Másik címe Night & Day 210, Blues Reference
2002 Pay It Forward Ruf 1060 felvéve 1984-1994 között
2007 Underground Ruf 1132 felvéve 1968 körül
2009 Songs from the Road Ruf 1157 CD+DVD, felvéve Montréalban, 1997

[5] [6] [7] [8] [9]

Összeállítások[szerkesztés]

év cím kiadó azonosító szám megjegyzés
1995 Sweet Home Chicago Charly BM-37
1996 The Motown Years, 1972-1976 Motown/Universal

Video[szerkesztés]

év cím kiadó azonosító szám megjegyzés
1998 Live In Paradise Ruf VHS felvéve a La Reunion Island-en, 1997 áprilisában. DVD-n is megjelent (2001)
2009 Songs from the Road Ruf 1157 CD+DVD, felvéve Montréalban, 1997-ben

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Doc Rock: Dead Rock Stars website. Thedeadrockstarsclub.com. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
  2. ↑ a b c [Luther Allison az AllMusicon Allmusic biography]
  3. ↑ a b Russell, Tony. The Blues - From Robert Johnson to Robert Cray. Dubai: Carlton Books Limited, 88. o. (1997). ISBN 1-85868-255-X 
  4. ↑ „Cancer strikes blues guitarist”, St. Petersburg Times, 1997. július 17., 2B. oldal (Hozzáférés: 2009. június 24.)  [halott link]
  5. ↑ Discographie. Luther-Allison.com. Petra Toppat. (Hozzáférés: 2009. december 29.)
  6. ↑ Luther Allison – all records. Ruf Records. [2010. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 29.)
  7. ↑ G. Heinlein; Görgen Antonsson and François Ziegler: Bingow/Paris Album Records Checklist. jazzlabels, 2003. October. (Hozzáférés: 2009. december 29.)
  8. ↑ [Luther Allison az AllMusicon Luther Allison > Discography]. AllMusic. (Hozzáférés: 2009. december 29.)
  9. ↑ Luther Allison : Discography. Rolling Stone. [2008. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 29.)

További információk[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Luther Allison című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Luther_Allison&oldid=25600864”