Luna–3
| Luna–3 | |
 |
|
|
|
|
| Ország |  Szovjetunió |
| Küldetés típusa | megközelítés |
| NSSDC ID | 1959-008A |
| Küldetés | |
| Célégitest | Hold |
| Indítás dátuma | 1959. október 4. 00:43:39 UTC |
| Hordozórakéta | R–7 Szemjorka |
| Megközelítés | 1959. október 6. 14:16 UTC |
| Az űrszonda | |
| Tömeg | 278.5 kg |
| Pálya | Föld körüli |
| Excentricitás | 0.8379 |
| Inklináció | 76.8° |
| Periódus | 15 nap |
| Apoapszis | 460 725 km |
| Periapszis | 40 638 km |
A Luna–3 (Luna E-2A-1) (nemzetközi sajtó megnevezése szerint: Lunyik-3) sikeresen pályára állított holdszonda, melyet a szovjet Luna-program részeként indították.
A Luna-3 lefotózza a Hold addig ismeretlen oldalát
Tartalomjegyzék |
Küldetés [szerkesztés]
A kialakított ellipszispálya eredményeként lefényképezte a Hold Földről nem látható oldalát. Ezek voltak az első, űreszközről végrehajtott csillagászati megfigyelések a világűrből. A szonda röppályáját a Föld–Hold rendszer körüli keringésre állították.
Tervezett feladat a Hold megközelítése, felületének fényképezése, a kozmikus sugárzás, a napszél, a mikrometeoritok, az interplanetáris anyag és a Hold mágneses terének vizsgálata.
Jellemzői [szerkesztés]
Építette és üzemeltette az OKB–1 (oroszul: Особое конструкторское бюро №1,- ОКБ-1).
1959. október 4-én a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy párhuzamos elrendezésű, Vosztok hordozórakétával indították pályára. Közvetlen felemelkedéssel érték el a szökési sebességet.
Energiaellátásáról napelemek segítségével töltött kémiai akkumulátorok gondoskodtak. A szonda tömege 279 kilogramm, hossza 1,3 méter, maximális átmérője 1,2 méter, felületén helyezték el a napelemeket. Felszerelése, műszerezettsége megegyezik a Luna–1, Luna–2 szondával. Október 6-án 6200 kilométerrel a Hold mellett elhaladva folyamatosan készített felvételeket. Október 7-én, a pályaelemeknek köszönhetően 65 200 kilométerről 40 perc alatt 29 fényképet készített a Hold rejtett oldaláról, átfogva a felület 70 százalékát. A panorámaképeket 200 milliméteres, a részletes felvételeket 500 milliméteres objektívvel készítették. A képeket szabványos 35 mm-es méretű, azonban speciális magas hőmérsékletnek ellenálló filmre készítették, majd előhívás és száradás után tv-kamerával elektronikus jelekké alakították, és így küldték vissza a Földre. Október 10-én 480 000 kilométer távolságba került a Földtől. Október 18-án visszatérve a Hold közelébe további 17 felvételt készít, majd a rendszerrel megszakad a kapcsolat. A műhold a gravitációs hatások miatt tovább kering, egy keringés periódusa 15 nap, 7 óra és 30 perc volt. A Föld-Hold rendszerben végzett 11 fordulatot követően a Föld légkörébe belépve elégett.
Források [szerkesztés]
- Almár Iván: Űrhajózási Lexikon – 1981. Akadémia Kiadó/Zrínyi Katonai Kiadó ISBN 963-05-2348-5
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Luna-3. zarya.info. (Hozzáférés: 2012. november 22.)
- Luna-3. lib.cas.cz. (Hozzáférés: 2013. január 11.)
- Luna-3. nasa.gov. (Hozzáférés: 2013. január 12.)
|
Elődje: |
Luna-program |
Utódja: |
|
|||||
