Lumbricina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Lumbricina
Közönséges földigiliszta
Közönséges földigiliszta
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gyűrűsférgek (Annelida)
Osztály: Nyeregképzők (Clitellata)
Alosztály: Kevéssertéjűek (Oligochaeta)
Rend: Haplotaxida
Alrend: Lumbricina
Családok

18 család, több mint 5000 ismert faj

Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lumbricina témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lumbricina témájú kategóriát.

A Lumbricina a gyűrűsférgek törzsébe, ezen belül a nyeregképzők osztályába, a kevéssertéjűek alosztályába, a Haplotaxida rendbe tartozó alrend. Ide tartoznak többek között a közismert földigiliszták (Lumbricidae). Jelentős szerepet játszanak a szerves anyagok lebontásában, de ürülékük és járataik által a talaj fizikai adottságait is befolyásolják. Emiatt az "ökoszisztéma mérnök" (angolul ecosystem engineer) szervezetek közé tartoznak.

Megjelenésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Lumbricina alrend alkotja a gyűrűsférgek legjelentősebb csoportját. Jól láthatóan gyűrűzött, hengeres testű állatok. Egy külső gyűrű egy belső szelvénynek felel meg. A Kárpát-medencében élő fajok szelvényszáma 50-350, a kifejlett példányok testhossza 1,5 és 40 cm között változik. Amikor összehúzódnak, hosszuk kb. a felére zsugorodik. Az első kivételével minden gyűrűhöz 4 pár merev kampóserte kapcsolódik. A keskenyebb testvégen a szájnyílás, a másikon a végbélnyílás található.

Az állat testét csupasz, nyálkás bőr fedi, ennek típusa egyrétegű hengerhám. A bőrével védekezik, lélegzik és fényt érzékel. A bőre ugyanakkor a mozgásában is részt vesz, mert összenőtt az alatta lévő izommal. Az izomzat a testet tömlőszerűen veszi körül. Innen a mozgásszerv neve, a bőrizomtömlő. A földigiliszta testének első harmadán néhány gyűrű sötétebb színű és vastagabb. Ez a nyereg, amely a bőrizomtömlőből kialakult szaporítószerv. Váladékából az állat egy kis tartályfélét képez, amelybe aztán a petéit helyezi. A kis petetartó képződmény neve gubó.

A földben vagy az iszapban élnek, néhány fajuk kétéltű. A táplálkozási lánc alján helyezkednek el.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hasznos állatok, a talajban lévő növényi részekkel táplálkozva trágyát állítanak elő. Az ürülékükkel és földalatti járataikkal a talaj minőségét javítják. Minimum művelésű mezőgazdálkodási területeken sokkal több a talaj egészségét jelző földigiliszta.[1] A horgászok gyakran használják csaliként legismertebb faját, a közönséges földigilisztát (Lumbricus terrestris).

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Lumbricina alrend besorolása a legújabb genetikai alapú (filogenetikus) rendszertani osztályozás szerint:

Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetesek (Eumetazoa)
Csoport: Kétoldali részarányosak (Bilateria)
Csoport: Ősszájúak (Protostomia)
Főtörzs: Tapogatós-csillókoszorús állatok (Lophotrochozoa)
Csoport: Csillókoszorús lárvájúak (Trochozoa)

Családjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alrendbe a következő öregcsaládok és családok tartoznak:

  • Criodriloidea
    • Criodrilidae
  • Eudriloidea
    • Eudrilidae
  • Glossoscolecoidea
    • Kynotidae
    • Microscolecidae vagy Microchaetidae
    • Glossoscolecidae
    • Almidae
  • Lumbricoidea
  • Alluroidoidea
    • Alluroididae
  • Megascolecoidea
    • Acanthodrilidae
    • Megascolecidae
    • Ocnerodrilidae
    • Octochaetidae
    • Exxidae
    • Tumakidae
  • Sparganophiloidea
    • Sparganophilidae

Egyes fajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • közönséges földigiliszta (Lumbricus terrestris) – kozmopolita
  • erdei giliszta (Lumbricus polyphemus) – a Kárpát-medencében a legnagyobb földigiliszta-faj, 15–50 cm, barna erdei talajban gyakori
  • tejfehér giliszta (Octolasion lacteum) – mészben gazdag talajokban él, kozmopolita
  • rózsaszínű giliszta (Aporrectodea rosea) – nyáron diapauzába vonul
  • trágyagiliszta (Eisenia fetida) – a szerves hulladék lebontásában fontos
  • világító giliszta (Eisenia lucens) – hegyvidéki, korhadó fatörzsekben él
  • barlangi giliszta (Helodrilus mozsariorum) – megtalálható például a Baradla-barlang vízzel telt szifonjaiban
  • ausztráliai óriásgiliszta (Megascolides australis) – a kifejlett példány 3 méter hosszúra is megnő![2]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]