Luitpold bajor herceg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Luitpold vagy Liutpold, Luitbald, modern formában Leopold, magyarosítva Lipót (szül. 850/860 körül[1] - 907. július 5.[2]), 895 után bajor őrgróf, 899-907 között bajor herceg. 907-ben a honfoglaló magyarok elleni pozsonyi csatában esett el. Halálával Bajorország elvesztette a Kárpát-medence nyugati fele feletti uralmát. Utóda első fia, Arnulf lett.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ernő (Ernst) gróf fia, ősi bajor nemesi család sarja, azonban a Huosi családhoz való tartozását nehéz bebizonyítani.[3] Más nemesi családokhoz, köztük a Karolingokhoz és a Welfekhez családi szálak fűzik. Luitpold a Luitpolding-dinasztia megalapítója.

Luitpoldot szoros szálak fűzték Karintiai Arnulf császárhoz, aki 895-ben megfosztotta rangjától Engeldeo (vagy Engildieo) bajor őrgrófot és az őrgrófságot Luitpoldnak adományozta.[4] 898-ban Arnulf Moráviába küldte Luitpoldot, hogy beavatkozzon a két morva herceg, Mojmir és Szvatopluk között kitört viszályba (Szvatopluk Arnulf szövetségese volt).[5] Arnulf Luitpold őrgrófra bízta a morva ügyeket, aki 898899 során több hadjáratot vezetett Mojmir ellen, kevés sikerrel.[6] 898-ban Arnulf kinevezte Felső-Pannónia és Karintia őrgrófjává.

899-ben, Arnulf halála után megörökölte a bajor hercegséget[7]. Luitpold uralkodását meghatározta a Keleti Frank Királyságból kiváló Bajor Hercegség pozíciójának stabilizálása, valamint a beérkező magyarok elleni küzdelem.[8]

907-ben a pozsonyi csatában esett el, örököse elsőszülött fia, Arnulf lett.[9]

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felesége Sváb Kunigunda (Kunigunde von Schwaben), akitől két gyermeke született:

Férje halála után 913-ban Kunigunda feleségül ment I. Konrád keleti frank királyhoz.

A feltételezések szerint Luitpold 875/885 körül kötötte első házasságát, feleségének személye nem ismert, erre csak első fia, Arnulf születési ideje alapján lehet következtetni. A feltételezések[10] szerint Arnulf 907-ben, amikor apja örökébe lépett, már elérte a nagykorúságot és ennek alapján születési idejét 875/885 közé teszik. Ennek megfelelően Luitpold gróf első házasságára szintén ebben az időszakban, Arnulf születése előtt került sor. Az első, feltételezett ara születési idejét ennek alapján 860/870 körülre teszik és ezért nem lehetetett azonos Kunigundával.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Luitpold feltételezett születési idejét első házassága alapján határozták meg, amire 875 és 885 között kerülhetett sor, Arnulf fia születési ideje alapján.
  2. 907: Liutbaldus dux occisus est. Forrás: Continuator Reginonis Trevirensis 907, MGH SS I, p. 614.
  3. Lexikon des Mittelalters: V. kötet, 2206. old.
  4. Az Annales Fuldenses jegyezte fel, hogy 895-ben a király megfosztotta rangjától "Engildieo marchensis Baioariorum", és helyére "Liutboldus nepos regis" lett kinevezve. Forrás: Annales Fuldensium Pars Quinta, auctore Quodam Bawaro 895, MGH SS I, p. 410.
  5. Az Annales Fuldenses jegyezte fel, hogy 898-ban viszály tört ki"duos fratres gentis Marahensium, Moymirum ac Zuentibaldum" között, ami arra késztette Arnulf csásázrt, hogy Morvaországba küldje "marchiones suos, Liutboldum et Arbonum comitem", hogy megvédjék az ottani bajorokat. Forrás: Annales Fuldensium Pars Quinta, auctore Quodam Bawaro 898, MGH SS I, p. 413.
  6. Weiszhár 24. oldal
  7. Az Annales Ducum Bavariæ jegyezte fel, hogy 899-ben Arnulf a bajor hercegséget Luitpoldra testálta: Arnolfus filis Karlomanni, iam factus imperator, reliquit ducatum Bawarie Leupoldo cuidam nobili, non suo filio, qui cum multis de gente sua ab Ungaris est occisus. Forrás: Annales Ducum Bavariæ 899, MGH SS XVII, p. 366.
  8. Spindler I, 1988., 278f. – K. Reindel, Die bayer. Luitpoldinger 893-989. old., 1953., 1-70 – Bayer. Biogr., hg. K. Bosl, 1983., 498. old
  9. 907: Bavarii cum Ungariis congressi, multa caede postrati sunt, in cua congressione Luitbaldus dux occisus est, cui filius suus Arnulfus in ducatum successit.. Forrás: [Continuator Reginonis Trevirensis 907, MGH SS I, p. 614.]
  10. Medieval Lands: Bavaria. (Hozzáférés: 2012. július 4.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs. Német királyok, római császárok. Mæcenas, Budapest, 1998, 23. o. ISBN 963-9025-66-6 
  • Crawley, Charles: Medieval Lands - Bavaria. (Hozzáférés: 2012. július 4.)


Előző uralkodó:
nem volt
Bajorország hercege
899907
Bayern Wappen.svg
Következő uralkodó:
Arnulf