Lugalzageszi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lugalzageszi birodalma I. e. 2350-ban

Lugalzageszi (lugal-zag-ge4-si = LUGAL.ZAG.GI4.SI = 𒈗𒍠𒄄𒋛) a dél-mezopotámiai Umma város sumer "szent uralkodója" (enszi) volt (kb. i. e. 2375i. e. 2350 a hosszú kronológia szerint), ő volt a III. Uruk-i dinasztia egyetlen uralkodója. Expanzív külpolitikát folytatott, meghódította Lagast (i. e. 2375. körül) – megdöntve ezáltal Urukagina uralmát -majd elfoglalta Urt, Kist, Nippurt, és Urukot – ahová aztán áthelyezte a királyi székhelyét. Az első király volt, aki megteremtette az egységes Sumer királyságot. Sumer elfoglalása után birodalmát kiterjesztette egész Mezopotámiára; a Földközi-tenger keleti partjáig húzódott birodalma határa. 25 évig ült a trónon, majd át kellett adnia országát Sarrukínnak, Akkád nagy hatalmú sémi uralkodójának.

Nevét a sumer olvasat alapján néha Lugalzaggeszi, Lugalzaggéiszi formában is írják. A 20. század első felében az Ungalzaggiszi névalak is elterjedt.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Uralkodók és dinasztiák, Magyar Világ Kiadó, 2001.