Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum
Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum (rövidítése: lumú) (1095 Budapest, Művészetek Palotája, Komor Marcell u. 1., alapítás: 1989.)
A múzeum kortárs művészeti alkotásokat gyűjt és mutat be, jelentős magyar és nemzetközi képzőművészeti gyűjteménnyel rendelkezik. 2005. március 15-étől működik a Művészetek Palotájában, korszerű múzeumtechnológiai körülmények közt. Területe 3300 m², a palota nyugati, Duna felé néző oldalán foglal el 3 emeletet. A hatalmas kiállítói térhez vetítőszobák, interaktív bemutató termek, szakkönyvtár és gyermekfoglalkoztató tartozik. E modern múzeum alapjait az aacheni Ludwig házaspár ajándékai képezik.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Peter és Irene Ludwig 70 nemzetközi kortárs műtárgyat ajándékozott a Magyar Nemzeti Galériának, s további 96 kortárs műalkotást helyezett el tartós letét formájában. A megállapodás a Ludwig házaspár, az MNG, és a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közt jött létre 1989-ben. A Magyar Nemzeti Galéria hozzátette az ajándékhoz a saját gyűjteményének kortárs művészeti alkotásait, ezzel létrejött az alapja egy kortárs művészeti múzeumnak, amelynek először az ajándékozó műgyűjtő házaspár tiszteletére a Ludwig Múzeum Budapest nevet adták.
A Ludwig házaspár mindkét tagja művészettörténetet és filozófiát hallgatott a mainzi egyetemen. Peter Ludwig egyetemi disszertációját Pablo Picasso emberképéről írta. Műgyűjtéssel az 1950-es években kezdtek el foglalkozni, de eleinte csak a régebbi korok művészetét gyűjtötték, kivéve Picasso képeit, ez utóbbi sajátos oka nyilván a férj fokozott érdeklődése a művész alkotásai iránt. Kialakult az a helyzet, hogy a Ludwig házaspár mintegy 800 darabos Picasso gyűjteménye lett a legnagyobb Picasso gyűjtemény a világon. Hamarosan a kortárs művészeti alkotásokat kezdték gyűjteni úgy, hogy érdeklődésüket kiterjesztették az NDK, a Szovjetunió, Bulgária, és Magyarország területén alkotó művészek képeire is.
Ma a Picasso gyűjtemény legnagyobb része a Museum Ludwigban, Kölnben található, de a többi általuk támogatott múzeum is kapott e gyűjteményből, a magyarországi megalapítandó Ludwig múzeum is kapott 3 késői Picasso festményt és egy bikaviadal jeleneteivel díszített tányér-sorozatot. A Ludwig házaspár több múzeumot alapított Németországban, nagyobb gyűjteményt ajándékozott a bécsi Museum Moderner Kunstnak. A rendszerváltás után Kelet- és Közép Európában is múzeumokat alapítottak. Először a Magyar Nemzeti Galériának, majd a szentpétervári Orosz Múzeumnak ajándékoztak gyűjteményükből, sőt 1996-ban a pekingi Nemzeti Múzeumban is megnyílt egy Ludwig-kollekció.
1996-ban Peter Ludwig elhunyt, az Alapítványt Irene Ludwig működteti tovább. Budapesten nagyon sok előrelépés történt, a Ludwig Múzeum elkezdett működni a Budavári Palota „A” épületében, a Magyar Nemzeti Galéria mellett. 1991-ben nyílt meg a nagyközönség számára, állandó kiállításán a Ludwig Gyűjtemény leghíresebb darabjai, (Andy Warhol, Claes Oldenburg, Roy Lichtenstein, Robert Rauschenberg alkotásai az 1960-as évekből, s az 1970-es évektől az 1980-as évek végéig pl. Georg Baselitz, A. R. Penck, Jörg Immendorf (1945–2007), Markus Lüpertz művei) és a magyar művészektől és a környező országok művészeitől vásárolt új szerzemények szerepeltek. 1996-ban Ludwig Múzeum Kortárs Művészeti Múzeum néven nyílt meg újra, majd 2005-ben új, véglegesnek szánt helyére, a Művészetek Palotájába költözött, korábbi helyét a Budavári Palotában a Magyar Nemzeti Galéria foglalta el.
A múzeum három emeletén folyamatosan időszakos kiállításokat rendeznek. 1989 óta már 60 időszakos kiállításnál is többet szerveztek, más típusú rendezvényeikkel (pl. beszélgetések, vetítések), s kiadványaikkal is nagyon sokat tesznek a kortárs képzőművészeti alkotások megismertetéséért. A múzeum vezetője több mint egy évtizeden át (1993–2007) Néray Katalin művészettörténész volt. Az intézmény jelenlegi igazgatója 2008. március 1-jétől Bencsik Barnabás (Budapest, 1964–) művészettörténész.
2018-től a kormányzat szándéka szerint a Ludwig Múzeum az Ötvenhatosok terén épülő új Múzeumi Negyedben működik tovább.
Galéria [szerkesztés]
-
A Ludwig Múzeum bejárata az épületen belül
-
A Ludwig Múzeum Budapesten
-
Museum Ludwig Kölnben a katedrálissal
Irodalom [szerkesztés]
- Néray Katalin: A fehér kockától a fekete dobozig. Gondolatok a kortárs művészet múzeumi bemutatásáról. Magyar Felsőoktatás, 1997/9. sz.
- Ludwig Múzeum Budapest – Kortárs Művészeti Múzeum. Válogatás a gyűjteményből /szöveg: Néray Katalin, fotó: Rosta József. Budapest, 2000. Ill. 146 o. ISBN 963004174X
Források [szerkesztés]
- Kortárs magyar művészeti lexikon II. (H–O). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2000. 642–643. o. ISBN 963-8477-45-8
