Ludwig Knaus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ludwig Knaus 1909-ben

Ludwig Knaus (Wiesbaden, 1829. október 5.Berlin, 1910. december 7.) német festő.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Düsseldorfban Sohn és Schadow tanítványa volt, de nem ragaszkodott a düsseldorfi iskola hagyományaihoz, hanem a németalföli zsánerképfestőket tanulmányozta. 1850-től 1860-ig, egy évi olaszországi tartózkodással megszakítva, Párizsban élt és megismerkedett a modern francia festői technikával. Miután egy évet szülővárosában töltött, 1861-66-ban Berlinben, 1866-74-ben ismét Düsseldorfben tartózkodott. 1874-től a berlini művészeti akadémia tanára volt. A legnépszerűbb német festők közé tartozik. Zsánerképei a legkülönbözőbb reprodukciókbn országszerte elterjedtek. A legismertebbek közülük: A paraszttánc (1850); A hamis játékosok (1851); A méhek atyja (1851); Aggkor nem óv meg a bolondságtól (1851); Egy bűnös temetéssel találkozik az erdőben (1852); Helfenstein grófné kegyelmet kér férje számára (1852); Zsebtolvaj az országos vásáron (1852); Az aranylakodalom (1858, legjobb képeinek egyike); A keresztszülő (1859); Kivonulás a tánchelyre (1859); A séta (1855); A kókler; Ő fensége utazik; A cipészinas; A kíntornás; Gyermekek ünnepe (1869); Temetés egy hesseni faluban (1871); A libapásztor leány (1872); Ezer aggodalomban (1872); A testvérek (1872); Hauensteini parasztok tanácskozása; A falu hercege; Az első nyereség; Várhatok; A szent család; Rossz úton; A makrancos modell; Salamoni bölcsesség; A szinfalak mögött (1880); Bacchánsnő; Erdészlak.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]