Ludwig Bieberbach

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ludwig Bieberbach
Bieberbach,Ludwig 1930 Jena.jpg
Ludwig Bieberbach (1930)
Született
1886. december 4.
Elhunyt
1982. szeptember 1. (95 évesen)
Foglalkozása matematikus
Iskolái Göttingeni Egyetem

Ludwig Bieberbach, teljes nevén Ludwig Georg Elias Moses Bieberbach (Goddelau, Hesseni Nagyhercegség, Német Birodalom, 1886. december 4.Oberaudorf, Felső-Bajorország, Németország, 1982. szeptember 1.) német matematikus.

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felix Christian Klein tanítványaként a göttingeni Georg-August-Egyetemen végzett, 1910-ben doktorált. Doktori disszertációjának címe: „Zur Theorie der automorphen Funktionen.”

A matematika területén elsősorban a komplex analizis területén dolgozott, Nevéhez fűződik a Koebe-Bieberbach tétel, eszerint, ha f(z)=z+a_2 z^2+\cdots egyrétű függvény a 0 körüli egységsugarú körben, akkor értékkészlete tartalmazza a 0 körüli 1/4 sugarú körlapot. Leghíresebbé a Bieberbach-sejtés vált: ha az

f(z)=z+a_2 z^2+a_3 z^3+\cdots

függvény egyrétű a 0 körüli egységsugarú körben, akkor |a_n|\leq n teljesül n=2,3,...-ra. Ezt Louis de Branges 1985-ben bizonyította.

1912-ben oldotta meg Hilbert 18. problémáját.

Tanulmányozta a polinomokat is 1914-ben.

Közösen tett közzé tanulmányt Issai Schurral 1928-ban, „Über die Minkowskische Reduktiontheorie der positiven quadratischen Formen” címmel.

Bieberbach matematika professzor lett a svájci Bázelben, a németországi Frankfurtban és a Berlini Egyetemen.

Bieberbach azonban nemcsak matematikusi hírnevet szerzett magának, egy kétes hírnév is a nevéhez kapcsolódik: egyike lett a nagyon kevés nácivá vált matematikusnak: vezető szerepet vállalt a zsidó származású oktatók, tudósok egyetemről való eltávolításában.

1933. január 30-án Adolf Hitler meghirdette a "bojkott napot", a zsidók ellen, melyben felhívta a németeket a zsidó üzletek bojkottjára, valamint és a felsőfokú oktatásban részt vevő zsidó származású előadó elleni fellépésre.

Bieberbach hamarosan magáévá tette ezt a führeri felhívást és energikusan fellépett zsidó kollégái ellen. Megtámadta Edmund Landaut azzal, hogy nem eléggé német definíciót ad π-re. Az 1933. április 7-én megszületett törvény lehetőséget adott a zsidó származású tanárok elküldésére az egyetemről.

1933 novemberében a Ledermann-ügy vizsgálója volt, ekkor náci egyenruhában folytatta le vizsgálatokat.

1934-ben Landaut elmozdították pozíciójából Göttingenből, mialatt Bieberbach dühös kirohanásokat tett a zsidók ellen.

Bieberbach megalapított egy újságot is, a „Deutsche Mathematik”-ot, az árja faj kizárolagosságának biztosítására a matematikában.

Felelős szerkesztője volt egy újságnak, a „Jahresbericht der Deutschen Mathematiker”-nek, ahol nyílt levelet tett közzé a zsidó származású tanárok elmozdítására. Nagy erőfeszítéseket tett, hogy őt, mint a német matematika Führerét ismerjék el, ez azonban a többi matematikus ellenállásán megbukot. Rasszista nézeteivel szemben több tudós emelte fel a hangját, köztük Helmut Grunsky, aki Bieberbach-nál szerezte meg doktorátusát.

A második világháború befejeződése után 1945-ben politikai szerepvállalása miatt minden állását elvesztette, a Tudományos Akadémia kizárta soraiból.

1949-ben Ostrowski a bázeli egyetemre hívta őt, amikor meghallotta, hogy több ház központi fűtésének felügyelőjeként tartja fenn magát. Az egyébként zsidó származású Ostrowski elismerte Bieberbach-ot matematikusként, politikai nézeteit nem tekintette lényegesnek a matematikai kutatásokban. Emiatt sokan kritizálták őt.

Így maradhatott meg Bieberbach a matematika területén. 1954-ben általános eljárást dolgozott ki a magasabb rendszámú szegélyek egyszerű kitöltésére.

Életében 137 tanulmányt és könyvet írt, 17 tiszteletbeli doktori címet kapott, melyet politikai szerepvállalása miatt nagyrészt elvesztett.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]