Lucretia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Lucretia, római mitológiai alak, előkelő nő, Spurius Lucretius leánya, Tarquinius Collatinus felesége. Híres volt erényességéről és hitvesi hűségéről. Férje ezzel fennen dicsekedett Ardea ostroma idején, és ezzel vad vágyat ébresztett az asszony iránt rokonában, Sextus Tarquiniusban. Sextus titokban elhagyta a tábort, meglátogatta Lucretiát, aki rokonként tisztességgel megvendégelte, ő pedig az éjszaka erőszakkal magáévá tette az asszonyt. Másnap Lucretia férje és apja előtt feltárta a gyalázatot, majd egy tőrrel szíven szúrta magát. A merénylet és Lucretia halála óriási felháborodást keltett Rómában, s végső soron ez vezetett a zsarnoki Tarquinius család elűzéséhez és a királyság megszüntetéséhez. A Livius által feljegyzett történetet Ovidius is megformálta a „Római naptár"-ban. Legrangosabb irodalmi feldolgozása William Shakespeare „Lucretia meggyalázása" című ifjúkori elbeszélő költeménye.

[szerkesztés] Források

• Ókori Lexikon I–VI. kötet, szerk. PECZ Vilmos, Franklin Társulat, Budapest 1904.