Lublini Repülőgépgyár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Lublini Repülőgépgyár, röviden LWS (lengyelül: LWS – Lubelska Wytwórnia Samolotów) egy 19361939 között Lublinban működött lengyel repülőgépgyár volt. Az LWS az 1920-tól repülőgépek előállításával is foglalkozó Plage i Laśkiewicz gyár államosításával jött létre és Lengyelország 1939-es német megszállásáig működött.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lengyel kormány az 1930-as évek közepétől állami kézben kívánta koncentrálni a repülőgépgyártással foglakozó vállalatokat, így a Plage i Laśkiwicz gyárat 1935-ben csődbe kényszerítették, majd 1936 februárjában LWS néven indult újra az államosított vállalatnál a munka. Formálisan az állami Podlasiei Repülőgépgyárnak (PWS) volt alárendelve, de gyakorlatilag a lengyel Állami Repülőgépgyárak (PZL) koordinálta a tevékenységét. Műszaki igazgatója és főkonstruktőre 1937 őszéig Zbysław Ciołkosz volt.

LWS–3 Mewa

Az LWS első gyártmányai még az Plage i Laśkiewicz válalatnál kifejlesztett repülőgépek voltak. 1936-ban az LWS befejezte 18 darab félkész Lublin R–XIIIF felderítő repülőgép építését. További 32 db-t rendelt a Lengyel Légierő a típusból, ezeket 1938-ban építette meg az LWS. Ugyancsak folytatták az LWS–1-re átnevezett Lublin R–XX torpedóbombázó hidroplán fejlesztési munkálatait és a prototípus építését, de a gép rossz repülési paraméterei miatt a légierő nem rendelt belőle.

1937-ben készült el az LWS főkonstruktőre, Ciołkosz által tervezett LWS–2 könnyű mentőrepülőgép prototípusa. A katonai megrendelések növekedése miatt, kapacitás hiányában a sorozatgyártásra nem került sor.

1936-ban az LWS kapta meg a Ciołkosz által még a PZL-nél elkezdett PZL.30 közepes bombázó további fejlesztését, amely az LWS–6 Żubr típusjelet kapta. A gép lényegesen gyengébb volt, mint a hasonló feladatkörű PZL.37 Łoś, így a gyártási darabszámot 15-re csökkentették. Ezek a gépek 1938-ban készültek el. Az LWS még 1939-ig ugyan folytatta az LWS–6 további fejlesztését, de újabb prototípus már nem készült. Az LWS elkészítette a közepes bombázó hidroplán-változatának, az LWS–5-nek a terveit is. A várható elégtelen teljesítmény és alacsony fegyverterhelés miatt azonban a prototípus építését félbehagyták.

1937-re készült el a vállalat saját tervezésű új repülőgépe, az LWS–3 Mewa felderítő és futárrepülőgép. A Lengyel Légierő egy 200 db-os sorozatot rendelt ebből a típusból, de a második világháború kitöréséig csak néhány darabot sikerült elkészíteni, mintegy 30 db félkész állapotban volt a német megszállás idején. Az LWS 1938–1939 között egy 65 db-os sorozatot készített az RWD tervezőirodánál tervezett RWD–14 Czapla felderítő és futárrepülőgépből.[1]

A repülőgépgyártás mellett az LWS-nél végezték el a lengyel légierő 47 db, még a Plage i Laśkiewicz-nél és a PWS-nél licenc alapján gyártott Potez XXV könnyű bombázójának átépítését, melynek során a gépekbe az eredeti soros motor helyett a Lengyelországban licencben gyártott Bristol Jupiter csillagmotorokat építették be.

Az LWS meg nem valósult tervei közé tartozik az LWS–4 könnyű vadászrepülőgép és az LWS–7 Mewa II felderítő repülőgép, amelyeknek a prototípusa sem készült el.

Az LWS által tervezett és gyártott repülőgépek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Név Jellemzői Gyártási darabszám
LWS–1 (Lublin R–XX) kétmotoros torpedóvető hidroplán, 1935 1
LWS–2 egymotoros könnyű mentőrepülőgép, 1937 1
LWS–3 Mewa egymotoros futár- és felderítő repülőgép, 1937–1939 3+4[2]
LWS–4 egymotoros könnyű vadászrepülőgép -
LWS–5 kétmotoros torpedóbombázó hidroplán -
LWS–6 Żubr (PZL.30) kétmotoros közepes bombázó, 1936–1939 2+15[3]
LWS–7 Mewa II egymotoros futár- és felderítő repülőgép, 1939 -
LWS Czapla (RWD–14 Czapla) egymotoros futár- és felderítő repülőgép, 1935–1938 65

Felhasznált irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Glass, Andrzej. "Polskie konstrukcje lotnicze 1893-1939" (Lengyel repülőgép konstrukciók 1893-1939), (lengyel nyelven). WKiŁ, Warsaw, p. 20. o (1977) 

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A gyártó vállalat után gyakran LWS Czapla néven is említik a gépet.
  2. 3 db prototípus, 4 db sorozatgyártású gép, 25 db részben elkészült.
  3. 2 db prototípus a PZL-nél Varsóban készült.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]