Louis Anquetin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Louis Anquetin
Önarcképe
Önarcképe

Született1861. január 26.
Étrépagny
Meghalt1932. augusztus 19. (71 évesen)
Párizs
Alkotott18761932
Nemzetiségefrancia Franciaország
Stílusarealizmus
impresszionizmus
posztimpresszionizmus
IskoláiLéon Bonnat festőiskolája
Fernand Cormon stúdió
Aki hatott ráClaude Monet
Edgar Degas
Paul Gauguin
Émile Bernard
Peter Paul Rubens
Rembrandt

Louis Anquetin aláírása
Louis Anquetin aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Louis Anquetin témájú médiaállományokat.

Louis Anquetin (Étrépagny, 1861. január 26.Párizs, 1932. augusztus 19.) francia festő, aki a szintetizmus alapítói és alkalmazói körébe tartozott. Nagy hatással volt rá Claude Monet, Edgar Degas, Paul Gauguin, Émile Bernard festészete. Előszeretettel és nagy sikerrel festette a párizsi lóversenyek mozgalmas jeleneteit.

Életútja[szerkesztés]

Atyja hentes volt, anyja gazdálkodók és lókereskedők családjából származott. Gyermekkorában nagyon megszerette az állatokat, főleg a lovakat, az atyja már négyéves korától tanította gyermekét lovagolni. A szülők szerették volna, ha gyermekük kereskedőnek tanul, de a gyermek Louis Anqutein csak a lovaglás és a rajz iránt érdeklődött, így a szülők elengedték Párizsba tanulni.

1882-ben érkezett Párizsba, itt Léon Bonnat festőiskolájában tanult, ahol Henri de Toulouse-Lautrec-kel találkozott, akivel egy életre szóló barátságot kötött. (1894-ben együtt utaztak Belgiumba és Hollandiába a flamand művészek, (Peter Paul Rubens, Rembrandt stb. alkotásainak tanulmányozása céljából).

Miután Bonnat egy időre bezárta iskoláját, Anquetin Fernand Cormon stúdiójában tanult tovább, hamarosan ő lett Cormon egyik legígéretesebb tanítványa. Cormon csoportjában megfordult Eugène Boch, Paul Tampier is.

Az 1880-as évek végén a korszak levegője már telített volt az impresszionizmus meghaladásának igényével, leghamarabb Vincent van Gogh-nak sikerült ez, s Gauguin-nek, de a Gauguin körül kialakult Pont-aveni iskola, s mindjárt utána a Nabis csoport is fellépett már ezzel az igénnyel, s ki is alakította festészeti módszerét, a szintetizmust. Louis Anquetin is hamar a szintetizmus alapítói és művelői körébe került, s részt vett velük az 1889-es párizsi világkiállítás alkalmából Volpini művészeti kávéházában rendezett kiállításon, egy a Pont Neufön áthajtó lovasfogatot festett meg.[1]

A 17. századi holland és flamand festők hatása alól nem tudta magát kivonni, nagyra becsülte nagy anatómiai tudásukat, s festési technikájukat is behatóan tanulmányozta, saját kora számára szeretett volna abból mennél többet megmenteni, ennek kapcsán heves vitái voltak Pierre-Auguste Renoirral.

Együtt alkotott és fejlődött a realizmussal, az impresszionizmussal, a posztimpresszionizmussal. Alak- és mozgásábrázolása kiváló, életműve nagyon értékes, sokáig mégis feledésbe merült, de nem örökre. Jeles közgyűjtemények (a párizsi Louvre és Musée d’Orsay, a londoni National Gallery, a szentpétervári Ermitázs stb.) őrzik alkotásait. Számos képe került magángyűjteményekbe, napjainkban egy-egy képéért magas árat adnak a műkereskedésekben.

Olvasónő (1890)

Képei (válogatás)[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A századvég és a századelő. Budapest : Corvina, 1988. 41. p. (Ser. A művészet története)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]