Lopadotemakhoszelakhogaleokranioleipszanodrimüpotrimmato­szilphiokarabomelitokatakekhümenokikhlepikosszüphophattoperiszter­alektrüonoptokephalliokinklopeleiolagóosziraiobaphé­traganopterügón

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A lopadotemakhoszelakhogaleokranioleipszanodrimüpotrimmato­szilphiokarabomelitokatakekhümenokikhlepikosszüphophattoperiszter­alektrüonoptokephallio­kinklo­peleiolagóosziraio­baphé­traganopterügón (görög betűkkel: λοπαδο­τεμαχο­σελαχο­γαλεο­κρανιο­λειψανο­δριμ­υπο­τριμματο­σιλφιο­καραβο­μελιτο­κατακεχυ­μενο­κιχλ­επι­κοσσυφο­φαττο­περιστερ­αλεκτρυον­οπτο­κεφαλλιο­κιγκλο­πελειο­λαγῳο­σιραιο­βαφη­τραγανο­πτερύγων) egy kitalált étel neve Arisztophanész Nőuralom ( Ἐκκλησιάζουσαι, i. e. 448–380.) című komédiájának 1169-1170. sorában.[1]

A Liddell–Scott-féle szótárban megadott értelmezés szerint „egy mindenféle finomságokból, közte halból, húsból, szárnyasból és mártásokból álló étel neve”.[2] A görög szó 171 betűs (az egyes latin betűs átírások betűinek számai ettől eltérhetnek)[3], évszázadokon át a leghosszabb szóként volt számon tartva. 27 önálló szót tartalmaz.

Az 1990-es Guinness Rekordok Könyve szerint ez a leghosszabb, az irodalomban valaha előfordult szó.[4]


A szó tagolva[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

görög fonetikus nyersfordítás
λοπαδο-τεμαχο-σελαχο-γαλεο- lopado-temakho-szelakho-galeo-
κρανιο-λειψανο-δριμ-υποτριμματο- kranio-leipszano-drim-üpotrimmato-
σιλφιο-καραϐο-μελιτο-κατακεχυμενο- szilphio-karabo-melito-katakekhümeno-
κιχλ-επι-κοσσυφο-φαττο-περιστερ- kikhl-epi-kosszüpho-phatto-periszter-
αλεκτρυον-οπτε-κεφαλλιο-κιγκλο- alektrüon-opte-kephallio-kinklo-
πελειο-λαγῳο-σιραιο-ϐαφη- peleio-lagóo-sziraio-baphé-
τραγανο-πτερυγών tragano-pterügón

Az előforduló szavak jelentései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tarisznyarák tányéron
Homár zöldségágyon
Garnélasaláta
Homárbecsinált
Kis macska- vagy kutyacápa
Sült macskacápa krumplis körettel
Egy kikhlé-faj
Kaliforniai birkafejű hal (Semicossyphus pulcher), a kikhlé nagyobb rokona
Szilfium egy kürénéi érmén
  1. lopasz – λοπάς tál, étel
  2. temakhosz – τέμαχος hal- vagy hússzelet, „filé”
  3. szelakhosz – σέλαχος cápa vagy rája[5]
  4. galeosz – γαλεός valamely kisméretű cápafaj, valószínűleg a Mediterráneumban is honos, maximum egy méterre megnövő tüskés- vagy macskacápa[6]
  5. kranion – κρανίον fej (koponya)
  6. leipszanon – λείψανον maradvány, maradék darab
  7. drimüsz – δριμύς csípős
  8. hüpotrimma – ὑπότριμμα moretum,
  9. szilfion – σίλφιον – latinul silphium az ókor egyik fontos és értékes fűszer- és gyógynövénye, a római időkben az észak-afrikai Kürenaika tartomány (a mai Líbia területén) keskeny tengerparti sávjában termesztették. Fontosságára jellemző, hogy Küréné minden pénzérméjét e növény képével díszítették. Általánosan elterjedt konyhai felhasználása mellett a gyógyászatban is fontos szerepet játszott, valamint értékes volt laserpicium vagy lasarpicium néven ismert gyantája. Mára kipusztult, ezért pontos azonosítása nem lehetséges, de minden valószínűség szerint az édesköménnyel rokon növény lehetett.[7]
  10. karabosz – κάραβος – tarisznyarák, homár vagy garnéla (esetleg szarvasbogár)
  11. meli – μέλι – méz
  12. katakekhümenosz – κατακεχυμένος – le- vagy ráöntve (a καταχέω katakheó ráönt valamire, leönt medio-passzív perf. part.-a)
  13. kikhlé – κίχλη – apróhal [8]
  14. epi – ἐπι rajta, rá, valaminek a tetején / tetejére'
  15. kosszüphosz – κόσσυφος – egy tengeri halfajta vagy feketerigó
  16. phatta – φάττα – vadgalamb
  17. periszterosz – περιστερός – házigalamb
  18. alektrüón – ἀλεκτρυών csirke
  19. optosz – ὀπτός sült
  20. kephalion – κεφάλιον – fejecske
  21. kinklosz – κίγκλος – valamilyen kismadár vagy vöcsök
  22. peleia – πέλεια – egy másik fajta vadgalamb --
  23. lagóosz – λαγῷος – (vagy λαγῷς lagósz λαγῷν lagón) nyúl, ami azonban lehet egy madárfaj vagy az úgynevezett tengeri nyúlnak nevezett tengericsiga-féle[9]
  24. sziraion – σίραιον – must-koncentrátum [10]
  25. baphé – βαφή – belemártás
  26. traganosz – τραγανός – ropogós
  27. pterüx – πτέρυξ – szárny vagy uszony; szárnyas

A recept[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az étel egyfajta becsinált lehetett és legalább 16 édes és savanyú összetevőből állt. A felsorolt egyes összetevők az ókorban valóban létező és nagy népszerűségnek örvendő, illetve a luxuskategóriába tartozó ételek voltak. Az összetevők:[11]

  1. halszeletek
  2. cápa vagy rája
  3. rothasztott macskacápafej
  4. édeskömény(?) vagy különböző fűszerekből összeállított csípős fűszerkeverék
  5. szilphion
  6. valamilyen rák (tarisznyarák vagy homár) vagy garnéla
  7. méz
  8. valamilyen (apró?) tengeri hal vagy egy rigóféle
  9. egy tengeri hal féle vagy feketerigó – ez volt a tetején
  10. vadgalamb
  11. házigalamb
  12. csirke
  13. sült vagy pirított vöcsökfej
  14. nyúl (vagy valamilyen madár vagy tengeri nyúl)
  15. lefőzött must-koncentrátum
  16. szárny vagy uszony

Egyesek 17-ediknek az ouzót is felsorolják az összetevők között.[12]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Aristophanes, Ecclesiazusae (ed. Eugene O'Neill, Jr.), line 1163
  2. "name of a dish compounded of all kinds of dainties, fish, flesh, fowl, and sauces." Liddell–Scott: A Greek-English Lexicon
  3. Az eredeti forma és a pontos átírás tekintetében nincs teljes megegyezés a szakirodalomban.
  4. Guinness Book of World Records, 1990 ed, pg. 129 ISBN 0-8069-5790-5
  5. (Elasmobranchii alosztály)
  6. Squalidae (korábban Scyliorhinidae) rendje, például a kis pöttyös macskacápa (Scyliorhinus v. Squalus canicula, Linnaeus, 1758). A macskacápát kutyacápának is nevezik (angolul catfish, illetve dogfish) a latin elnevezéséből (canicula: kiskutya). FishBase (Ed. Ranier Froese and Daniel Pauly)
  7. (Hérodotosz: A görög-perzsa háború, Budapest, 2003., II:161, 181, III:131, IV:150-165, 200-205., Plinius: Naturalis historiae, XIX:15, XXII:100-106.)
  8. A sügéralakúak rendjébe tartozó Labroidei alrend Labridae családjának valamely faja. Zömmel apró, 20 cm körüli, széles körben elterjedt akváriumi, illetve étkezési halak tartoznak ide.
  9. Nagy, akár a 70 cm-t és 2 kg-ot is elérő meztelen tengeri csigák, melyek nevüket kerekded formájukról és a fejükön lévő két hosszú, „nyuszifülként” felmeredő rinophorájukról (szag- és ízérzékelő szervükről) kapták. (Orthogastropoda alosztály, Heterobranchia öregrend, Opisthobranchia rend, Aplysiomorpha alrend, Aplysiidae család.)
  10. Az ókori Rómában a must általánosan használt konyhai kellék volt, amit a felhasználás előtt különböző erősségű koncentrátummá főztek (carenum: az eredeti kétharmada, defrutum: az eredeti fele, sapa: az eredeti egyharmada) és édesítő-, savanyító- vagy tartósítószerként alkalmaztak. A defrutumot a garumnak nevezett erjesztett halszósz-koncentrátummal keverve kapták az oenogarumot, mely Róma egyik legnépszerűbb fűszere volt. (A szó a görögöktől eredt – garosz, garon – és azokat a halakat jelölte, amelyek belsőségeit az elkészítés során felhasználták.) A mustkoncentrátumot a Balkánon és a Közel-Keleten ma is használják szirupként (török fpekmez, arab dibs) vagy liszttel kevert édességként (görög musztalevria és szutzukosz, grúz csurkcskhela).
  11. Guinness Book of World Records, 1990 ed, pg. 129 ISBN 0-8069-5790-5
  12. G. Vogel (1980) The Big Book of Amazing Facts Playmore Pubs.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Arisztophanész: Nőuralom. Ford.: Arany János. Budapest, 1957. Magyar Helikon.
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap