Lobkowitz-kódex
Lobkowitz-kódex néven ismeretes egy késő középkori magyar nyelvemlék.
A 176 levél terjedelmű alkotás 1514-ben keletkezett, három ismeretlen nevű klarissza apáca másolta. Imádságokat, elmélkedéseket, példákat és legendákat tartalmaz. Néhány szövegrészlete ismeretes más középkori magyar kódexből is. A kódex nevét a Lobkowitz cseh hercegi családról kapta, akiknek raudnitzi könyvtárában őrzik. Volf György 1890-ben adta ki a Nyelvemléktár XIV. kötetében.
Források[szerkesztés]
- Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: Studium. 1926. 527. o. (reprint kiadás, Kassák Kiadó, Budapest, 1993, ISBN 963-7765-38-7)
- Lobkowicz-kódex. Közzéteszi: REMÉNYI Andrea, Budapest, Argumentum, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1999. (Régi Magyar Kódexek, 22.)
További információk[szerkesztés]
- A Lobkowicz-kódex betűhű szövege az Ómagyar korpusz ban