Lo Kuan-csung

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lo Kuan-csung
Élete
Született kb. 1330.
Elhunyt kb. 1400.
Hangcsou
Nemzetiség kínai
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) regény
Alkotói évei Jüan-dinasztia,
13. század
Fontosabb művei Vízparti történet,
A három királyság története


Luo Guanzhong (hagyományos kínai: 羅貫中; egyszerűsített kínai: 罗贯中; pinyin: Luó Guànzhōng; magyar népszerű: Lo Kuan-csung; 1330?-1400?), eredetileg Lo Pen 罗本 néven született kínai író, akinek a négy legjelentősebb klasszikus kínai regény közül kettőt is neki tulajdonítanak.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Életéről csupán egyik barátja, Csia Csung-ming 贾仲明 feljegyzéseiből tudunk, aki 1364-ben találkozott vele, és szerinte Hangcsou és Csiangnan városokban élt és működött.

Fő művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vándor színműíró, regényíró és könyvkiadó lehetett. Három színdarabja mellett (amelyekből csupán egy maradt fenn) irodalomtörténeti jelentőségét az öt neki tulajdonított regény közül kettőnek köszönheti: Vízparti történet (Suj hu csuan) és Szan kuo cse jen ji („A Három Királyság története”). Utóbbiak a régi kínai regényirodalom klasszikusai, Kínában mind a mai napig töretlen népszerűségnek örvendenek. Lu Kuan-csung szerepe a művek keletkezésében tisztázatlan, az bizonyos, hogy legfeljebb már létező változatokat dolgozott át. Később az ő munkái is több változtatáson estek át, jórészt ismeretlen szerzőktől. Az irodalomtörténeti hagyomány úgy tartja, hogy a Vízparti történet szerzőségében részes Lu Kuan-csung állítólagos kortársa volt Si Naj-an is. Léteznek olyan tudományos vélemények is, melyek szerint Lu Kuan-csung az említett két regénynek csupán kiadója volt, de a megírásukban nem működött közre. Tény, hogy a Vízparti történet és a Három királyság története témája már Lu Kuan-csung előtt ismert volt, s más regényekhez, színdarabokhoz hasonlóan ezek is hosszú fejlődésen mentek át. Az mindenesetre bizonyos, hogy a neki tulajdonított változatok a klasszikus kínai regény első fejlődési szakaszának kiemelkedő teljesítményei: hosszadalmas, sok esetben csak a történeti témák láncán összefüggő kalandfüzérek, amelyek a konfucianizmus hagyományos bölcselő-moralista államférfi ideáljával a rettenthetetlen, önzetlen, a baráti hűséget mindenek fölé helyező katonákat és kalandorokat szegezi szembe.

Kisebb fennmaradt munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Színmű:

  • Szung Taj-cu lung-hu feng-jün huj 宋太祖龙虎风云会 („A Szung-dinasztia első császárának harcai”)

Regények:

  • Szuj Tang cse csuan 隋唐志传 („A Szuj- és Tang-kor története”)
  • Cang Tang Vu taj si jen ji csuan 殘唐五代史演義傳 („Elbeszélés a Tang-kor végéről és az Öt Dinasztia történetéről”)
  • Ping jao csuan 平妖傳 („A gonosz varázslók legyőzésének története”).

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lo Kuan-csung: A három királyság története [I-VI. fejezet]. Fordította: Ecsedy Ildikó. Budapest, 1987. MTA Orientalisztikai Munkaközösség, ISBN 963-7256-18-0. 2. jav. kiad. Budapest, MTA Orientalisztikai Munkaközösség, Balassi Kiadó, 1997. Történelem és kultúra ISBN 963-506-121-8
  • Si Naj-an: Vízparti történet I-III. Ford., a jegyzeteket és az utószót írta Csongor Barnabás. 2., bőv. kiad. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1977. A Világirodalom Remekei. ISBN 963-07-1168-0

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Világirodalmi lexikon