Ljudmila Mihajlovna Alekszejeva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ljudmila Mihajlovna Alekszejeva

Ljudmila Mihajlovna Alekszejeva (oroszul: Людмила Михайловна Алексеева, 1927. július 20. Jevpatorija, ma: Ukrajna) orosz történész, politikus, ismert emberjogi aktivista, egykori szovjet emigráns. 1998-2004 között a Nemzetközi Helsinki Szövetség elnöki tisztét is betöltötte.

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Moszkvai Állami Egyetemen szerzett diplomát, majd tanárnő lett. 1959-1968 között a Nauka (Tudomány) Kiadó régészeti és néprajzi szerkesztőségének szerkesztője, 1970-1977 között a Szovjetunió Tudományos Akadémiája egyik társadalomtudományi intézetének munkatársa volt.

1952-ben belépett a kommunista pártba, Sztálin halála és Berija lelepleződése után világnézeti válságba került. Moszkvai lakása az ún. „másként gondolkodók” találkozóhelyévé, szamizdat raktárrá változott. Társaival fellépett az emberi jogok védelmében, 1967-1968-ban petíciókampányban vett részt a politikai okból perbefogottak jogainak tiszteletbentartása érdekében. Jogvédő tevékenysége miatt 1968-ban a szerkesztőségből elbocsátották, kizárták a pártból. Több alkalommal kihallgatásra vitték, házkutatást tartottak lakásán.

Jurij Orlov javaslatára 1976-ban a szerveződő Moszkvai Helsinki Csoport (orosz kezdőbetűi: MHG) tagja lett, mely az 1976-os Helsinki Záróokmány előírásainak betartására ügyelt a Szovjetunióban. 1977 elején kénytelen volt disszidálni, az USA-ban telepedett le. Itt a csoport külföldi képviselője volt, történeti munkáin, emlékiratain dolgozott, cikkeket írt. 1993-ban hazatért, nem sokkal később a Moszkvai Helsinki Csoport elnökévé választották. Egy ideig társelnöke volt az Összoroszországi Polgári Kongresszusnak és 1998-2004 között elnöke az Emberi Jogok Nemzetközi Helsinki Szövetségének.

Mintegy 100 röpirata, cikke jelent meg az emberi jogok kérdéséről. Még az USA-ban írta Isztorija inakomiszlija v SZSZSZR. Novejsij period. („A másként gondolkodás története a Szovjetunióban. Újabb időszak.”) című művét, 1990-ben ugyanott adták ki emlékiratait The Thaw Generation („Az olvadás nemzedéke”) címen.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]