Lipp Vilmos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lipp Vilmos
Lipp Vilmos portréja a Vasárnapi Ujságban
Lipp Vilmos portréja a Vasárnapi Ujságban
Született1835. december 11.
Pest
Elhunyt1888. január 3. (52 évesen)
Keszthely
Foglalkozásarégész, pedagógus
A Wikimédia Commons tartalmaz Lipp Vilmos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Lipp Vilmos János (Pest, 1835. december 11.Keszthely, 1888. január 3.) bölcseleti doktor, régész, csorna-premontrei kanonok és főgimnáziumi igazgató.

Élete[szerkesztés]

Pesti jómódú polgári családból származott. Középiskoláit ugyanott a piaristáknál végezte 1844 és 1852 között. A 7. osztályból lépett a kegyesrendiek közé és novíciusi évét 1853-ban Vácott töltötte. A 8. osztályt Selmecen végezte, majd mint tanár 1855-ben Léván, 1856-ban Nagybecskereken működött. 1857-ben mint teológus Kalocsán volt, ahol májusban megvált a rendtől és szeptember 19-én premontreivé lett Csornán.

1858-1859-ben Keszthelyen tanárkodott, 1860-ban Szombathelyre helyeztetett át. 1868 októberében tanári vizsgát tett latin, görög és német nyelvből. 1878-ban bölcseleti doktorrá avatták. 1861-ben felszentelték. 1880 elején Keszthelyre ment igazgatónak.

Az archaeológiai és philológiai társaság választmányi tagja volt. A régészet iránti hajlamot benne is Rómer Flóris ébresztette, amidőn őt Szombathelyt többször fölkeresve, a vidék római emlékeit együtt kutatták. A Vasmegyei Közlöny útján, mely szintén Lipp alapítása, már 1871-ben a megyei múzeumegylet létrejöttét szorgalmazta. Trefort Ágoston közoktatásügyi miniszter figyelmét is felkeltette, aki Lippet tanulmányi célból 1876-ban hosszabb olaszországi útra küldte. Hivatalos kötelessége mellett fokozatos kedvvel foglalkozott régészeti tanulmányokkal és Keszthely környékén ásatásokat folytatott, ahol egy páratlan gazdagságú és terjedelmű népvándorláskori temetőre bukkant, amelynek leleteit a Magyar Nemzeti Múzeum népvándorlási gyűjteményébe küldte.

A keszthelyi Szent Miklós-temetőben helyezték örök nyugalomra (V. parcella, 4. sor, 14. sírhely). Síremlékét 2021-ben újította fel a Nemzeti Örökség Intézete.[1][2]

Kitüntetései[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • 1868 Schlemil Péter csodálatos története (Chamisso után ford.). Néplap (szerk. Kis István)
  • 1871-78 Szombathelyi közlemények. Archaeologiai Értesítő
  • 1873 Az egylet rövid története. A vasmegyei régészeti egylet évi Jelentése
  • 1873 Savariai fölirattanulmányok I-II. Uo.
  • 1873 Az őskorról. Uo.
  • 1874 Közép és ujkori érmek. Uo.
  • 1874 Megalith vagyis őskori síremlékek és sírhalmok. Uo.
  • 1874 Néhány szó a bronzkorról. Uo.
  • 1874 Fölirattanulmányok III-IV. Uo.
  • 1874 A vasmegyei régészeti egylet római fölirattára. Uo.
  • 1875 A római köznép az első császárok alatt. Uo.
  • 1875 A római agyagipar a vasm. régiségtárban. Uo.
  • 1875 Hazai iparczikkek a vasm. régiségtárban. Uo.
  • 1875 Felirattanulmányok: katonai diploma Traján császártól V. Uo.
  • 1876 Lelhelyeink. Uo.
  • 1876 Ó-római életképek: A nők, Circus és amphitheatrum. Uo.
  • 1876 Felirattanulmányok VI-VII. Uo.
  • 1876 A történelem előtti kor Vasm. Uo.
  • 1877 A római szobrászat emlékei Vasmegyében. Uo.
  • 1877 Ó-római életképek: A temetkezések. Uo.
  • 1877 Föliratos edények a vasm. régiségtárban. Uo.
  • 1877 Adalék a Rumy-serleg történetéhez. Uo.
  • 1877 Egy német nyereg a XIV. századból. Uo.
  • 1877 A vasm. régiségtár fémérmei. Uo.
  • 1878 A vasm. régiségtár köréből. Uo.
  • 1878 Kisebb-nagyobb római föliratok. Uo.
  • 1879 A borghesi viador. Uo.
  • 1879 A történelem-előtti idő. Uo.
  • 1879 Gót emlékek Vasm. Uo.
  • 1879 Őskori temető Keszthelyen. Uo.
  • 1879 A vasmegyei régészeti egylet római fölirattára. Uo.
  • 1880 Vázlatok Savaria közéletéből. Magyar orvosok és természetvizsgálók Munkálatai XXI.
  • 1880 Adalékok a római szobrászat emlékeihez Vasm. Uo.
  • 1880 Ujabb Keszthelyi leletek. Uo.
  • 1881 A szülőkhöz. Keszthelyi főgymnasium Értesítője
  • 1881 Szabó Imre emlékezete. A vasmegyei régészeti egylet évi Jelentése
  • 1882 Magyar egyességlevél 1558-ból. Történelmi Tár
  • 1882 Tanulmányok. Szombathely
  • 1884 Keszthely és vidéke multjából. A vasmegyei régészeti egylet évi Jelentése
  • 1884 Renaissance-kori tárgyak a vasm. régiségtárban. Uo.
  • 1884 Ötvösműipar Pannoniában a népvándorlás korában. Keszthelyi főgymnasium Értesítője
  • 1884 A keszthely-dobogói sírmező. Budapest
  • 1884 A keszthelyi sírmezők. Budapest (ism. Arch. Értesítő V.; Budapesti Szemle XLIV. 1885)
  • 1885 Monumenta musei savariensis, vasmegyei régiségtár. A vasmegyei régészeti egylet évi Jelentése
  • 1886 A fenéki sírmező. Uo.
  • 1887 A vasm. régiségtár: Őskori emlékek, Római emlékek, Oklevélgyűjteményemből. Uo.

Szerkesztette a Vasmegyei Közlönyt 1877. január 1-től 1879. január 5-ig és mint titkár a vasmegyei régészeti egylet Jelentéseit 1873-1879-ig VII. évfolyamát Szombathelyt.

Kéziratai[szerkesztés]

  • Walter Scott, tanulmány Schmidt Juliántól és Bodenstedtnek egy novellája; két magyar vígjátékot is írt, egyike: Igazmondó címmel 1870-ben Szombathelyt színre is került.

Emlékezete[szerkesztés]

  • Szombathelyen és Keszthelyen utca van róla elnevezve (Lipp Vilmos utca, Lipp Vilmos köz).

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]