Linda Christian

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Linda Christian
Életrajzi adatok
Születési név Blanca Rosa Welter
Született 1923. november 13.
Tampico, Tamaulipas,  Mexikó
Elhunyt 2011. július 22.
Palm Springs, Kalifornia,  USA
(87 évesen)
Házastárs Tyrone Power (1949–1956)
Edmund Purdom (1962–1963)
Pályafutása
Aktív évek 1943 – 1988
Híres szerepei Mara
Tarzan és a sellők

IMDb-adatlap
PORT.hu-adatlap

Linda Christian (Tampico, Tamaulipas, Mexikó, 1923. november 13.Palm Springs, Kalifornia, USA, 2011. július 22.) mexikói filmszínésznő, aki számos mexikói és hollywoodi mozifilmben is játszott. Karrierje csúcspontját az 1940-es és az 1950-es években érte el. Ő játszotta Mara szerepét az utolsó Johnny Weissmuller-féle Tarzan filmben, a Tarzan és a sellőkben (1948).[1] Ő volt az első Bond-lány, 1954-ben a James Bond-regény, a Casino Royale televíziós adaptációjában.[2]

Tartalomjegyzék

Élete [szerkesztés]

Christian, Blanca Rosa Welterként született Tampicoban, Tamaulipasban, Mexikóban. Apja Gerardus Jacob Welter, holland mérnök[3] anyja német születésű spanyol, német, francia származású Blanca Rosa.[4] A Welter család sokat költözött, Christian fiatalkorában éltek Dél-Amerikában és Európában, a Közel-Keleten és Afrikában is.[1] Nomád életmódot folytattak ennek eredményeként Christian folyékonyan beszélt franciául, németül, hollandul, spanyolul, angolul, olaszul sőt egy kicsit arabul és oroszul is.[1]

Christiannak három testvére van, a húga, aki szintén színésznő Ariadna Gloria Welter (1930–1998), és a két öccse, Gerardus Jacob Welter (1924) és Edward Albert Welter (1932).[5][6]

Pályafutása [szerkesztés]

Fiatal korában orvosnak készült.[7] Miután leérettségizett, véletlenül összetalálkozott a televíziós bálványával Errol Flynn-nel, aki rábeszélte, hogy az orvosi pályafutás helyett költözzön Hollywoodba és csináljon színészi karriert.[8] Nem sokkal Hollywoodba érkezése után Louis B. Mayer titkárnője lett egy Beverly Hills-i divatbemutatón.[9] Aki egy hétéves szerződést ajánlott neki az MGM-mmel, amit Christian elfogadott.[9]

Első filmes szerepét 1944-ben kapta a Up In Arms című musicalben Danny Kaye és Dinah Shore mellett. Ez a film volt Danny Kaye első filmje.[9] Ezt követte a Holiday In Mexico (1946), majd a A zöld delfin utca (1947), egy évvel később pedig az egyik legismertebb filmje a Tarzan és a sellők (1948).[9] Az 1949. január 1-jén megjelent Vogue, egy azóta jól ismert fényképet tett közzé róla.

Házassága és kapcsolatai [szerkesztés]

Linda Christian hírneve azonban főként a népszerű színésszel Tyrone Powerrel[10] (1949–1956) kötött házasságából származik, aki akkoriban Hollywood egyik legnépszerűbb férfiideálja volt. Két lányuk született Taryn Power, színésznő és Romina Power, az Al Bano & Romina Power együttes énekesnője.[11]

Egy hónappal azután, miután elvált Tyrone Powertől, Christiant a spanyol autóversenyzővel, Alfonso de Portagoval látták, akinek felesége az amerikai Carroll de Portago (később Carroll Petrie) nemrég adott életet második gyermekének Anthonynak. Emellett De Portago a modell Dorian Leigh-jel is találkozgatott, akitől törvénytelen fia, Kim született. Lindát lefénykénezték az 1957-es Mille Miglia autóversenyen. A híres képen Linda behajol az autóba és csókot ad de Portagonak. De Portago Ferrarija azonban balesetet szenvedett és meghalt. A sajtó "A halál csókja" címmel aposztrofálta a képet. de Portago csak 28 éves volt. A következő évben Christian, exférje Tyrone Power is meghalt szívrohamban, 44 évesen.

Christian később rövid házasságot kötött a római származású angol színésszel, Edmund Purdommal.

Több lehetőség nyílt arra, hogy Christian és Power együtt dolgoznak, de különböző okok miatt Christian minden ajánlatot visszautasított.[12]

Halála [szerkesztés]

A színésznő 2011. július 22-én, Palm Springsben, Kaliforniában vastagbélrákban halt meg.

Filmjei [szerkesztés]

  • 1988 – Cambiamento d'aria
  • 1987 – Delitti
  • 1987 – Amore inquieto di Maria (Helen)
  • 1968 – L'oro del mondo (Motrher of Lorena)
  • 1967 – Nel sole (Laura - mother of Lorena)
  • 1966 – Bel Ami 2000 oder Wie verführt man einen Playboy? (Lucy's Mother)
  • 1966 – 10.32 (Ellen Martens)
  • 1965 – El niño y el muro (Madre Martha)
  • 1965 – Az igazság pillanata Il momento della verità (Linda, American woman)
  • 1964 – The Beauty Jungle (Rose of England Judge)
  • 1964 – ...e la donna creò l'uomo (Minelli)
  • 1963 – A fontos személyek (Miriam Marshall)
  • 1963 – The Dick Powell Show (Susan Lane) – Last of the Private Eyes című epizód
  • 1963 – The Lloyd Bridges Show (Taina Haagen) – Waltz of the Two Commuters című epizód
  • 1963 – The Alfred Hitchcock Hour (Eva Ahlkey) – An Out for Oscar című epizód
  • 1962 – Lasciapassare per il morto (Eva)
  • 1962 – The Devil's Hand (Bianca Milan)
  • 1961 – Appuntamento a Ischia (Mercedes)
  • 1960 – Das große Wunschkonzert (Vilma Cortini)
  • 1959 – Peter Voss, der Held des Tages (Grace McNaughty)
  • 1959 – Abschied von den Wolken (Gräfin Colmar)
  • 1959 – A hét sólyom háza The House of the Seven Hawks (Elsa)
  • 1956 – Thunderstorm (Maria Ramon)
  • 1955 – Tormenta
  • 1954 – Athena (Beth Hallson)
  • 1954 – Climax! (Valerie Mathis)
  • 1953 – Slaves of Babylon (Panthea hercegnő)
  • 1952 – The Happy Time (Mignonette Chappuis)
  • 1952 – Battle Zone (Jeanne)
  • 1951 – A Revü hajó (kórus énekes)
  • 1948 – Tarzan és a sellők (Mara)
  • 1947 – A zöld delfin utca (Hine-Moa)
  • 1946 – Holiday in Mexico (Angel)
  • 1945 – Club Havana (Cigarette Girl)
  • 1944 – Anyámasszony katonája (Goldwyn Girl)
  • 1943 – El peñón de las Ánimas (Linda Welter)

Források [szerkesztés]

  1. ^ a b c Paul Parla & Charles P. Mitchell Screen sirens scream!, McFarland, 2000, p.35
  2. Rubin, Steven Jay. The complete James Bond movie encyclopedia, pp.70 & 76–77. Contemporary Books, 2003
  3. Ancestry.com. New Orleans Passenger Lists, 1820–1945 [database on-line]. Provo, UT, US: The Generations Network, Inc., 2006. Port of Departure: Tampico, Mexico. Ship Name: Maasdam Port of Arrival: New Orleans, Louisiana. Date of Arrival: Mar 23, 1925.
  4. Paul Parla & Charles P. Mitchell Screen sirens scream!, McFarland, 2000, pp.35–36
  5. [Ancestry.com. New Orleans Passenger Lists, 1820–1945 [database on-line]. Provo, UT, US: The Generations Network, Inc., 2006. Micropublication T905. RG085. Rolls #104. Port of Departure: Tampico, Mexico. Ship Name: Maasdam Port of Arrival: New Orleans, Louisiana. Date of Arrival: Mar 23, 1925.]
  6. [Ancestry.com. New York Passenger Lists, 1820–1957 [database on-line]. Provo, UT, US: The Generations Network, Inc., 2006. Year: 1941; Microfilm serial: T715; Microfilm roll: T715_6565; Line: 9;. Port of Departure: Cape Town, South Africa. Ship Name: President Monroe. Port of Arrival: New York, NY.]
  7. [Paul Parla & Charles P. Mitchell Screen sirens scream!, McFarland, 2000, p.36]
  8. Paul Parla & Charles P. Mitchell Screen sirens scream!, McFarland, 2000, p.36
  9. ^ a b c d Paul Parla & Charles P. Mitchell Screen sirens scream!, McFarland, 2000, p.37
  10. [Paul Parla & Charles P. Mitchell Screen sirens scream!, McFarland, 2000, p.35]
  11. Paul Parla & Charles P. Mitchell Screen sirens scream!, McFarland, 2000, p.39
  12. [Paul Parla & Charles P. Mitchell Screen sirens scream!, McFarland, 2000, p.39]

Külső hivatkozások [szerkesztés]

  • Film Film-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap