Liliuokalani hawaii királynő
Liliuokalani (Honolulu, 1838. szeptember 2. – Honolulu, 1917. november 11.) Hawaii királynője, eredeti nevén Lydia Kamakaeha, más néven Lydia Paki Liliuokalani, vagy Kamakaeha Paki, vagy Liliu Kamakaeha. Választott uralkodói néven Liliuokalani, később Lydia K. Dominis, a hawaii királyság egyetlen női uralkodója és Hawaii utolsó uralkodója.
1898-ban az Egyesült Államokhoz csatolt szigetország utolsó uralkodója. Elkeseredetten küzdött az annexió ellen, vezetője volt az Oni pa'a (Állj szilárdan) mozgalomnak. 1895-ben felkelést indított Sanford B. Dole úgynevezett ideiglenes köztársasága ellen. Tehetséges muzsikus volt, Aloha Oe, The Queen's Jubilee, és a Ku’u Pua I Paoakalani című dalai mind a mai napig közismertek.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Anyja III. Kamehameha királynak a tanácsadója volt. Születésekor Abner Paki és felesége, Laura Konia (I. Kamehameha király unokája) fogadta örökbe. Gyermekkorát és tanulmányait Bernice Pauahi, örökbe fogadó szüleinek gyermekével töltötte. A leány a hawaii hercegnők számára kívánatosnak tartott missziós hagyományban nevelkedett, modern iskoláztatást kapott (Royal School, eredetileg a Chief's Children's School) ennek köszönhetően folyékonyan beszélt angolul, s körutazást tett a nyugati világban. Öccse W. P. Leleiohoku régensherceg halála után, 1877-ben, ő lett a kijelölt trónörökös, és 1891-ben került bátyja, David Kalakaua után az uralkodói székbe.
1862. szeptember 16-án feleségül ment John Owen Dominis-hoz, aki később Oʻahu és Maui kormányzója lett. A párnak nem volt gyermeke, ezért Liliuokalanit a királyi tisztségeben unokahúga Victoria Kaʻiulani (1875–1899) követte volna, de Kaʻiulani hamarabb halt meg mint ő.
Az erőskezű matriárka megpróbálta helyreállítani a Kalakaua alatt meggyengült királyi egyeduralom régi erejét. Szándékát már korábban világossá tette, amikor is szembeszállt a kölcsönösségi szerződés 1887-es megújításával. A Kalakaua király alatt aláírt egyezmény kiváltságos kereskedelmi koncessziókat adott az Egyesült Államoknak, és rendelkezésre bocsátotta Pearl Harbor kikötőjét. A királynő USA ellenes álláspontja végleg szembefordította vele a külföldi üzletembereket (a haloékat), akik trónra lépése után mindent megtettek, hogy hatalmát megdöntsék.
A Sanford Dole vezette Misszionárius Párt 1893 januárjában lemondásra szólította fel, majd trónfosztottnak nyilvánította Liliuokalanit, és bejelentette az ideiglenes kormány megalakulását azzal a céllal, hogy az országot az Egyesült Álllamokhoz csatolja. A vérontás elkerülése céljából Liliuokalani lemondott, de egyúttal az amerikai elnökhöz, Grover Clevelandhez fordult, hogy helyezze vissza hatalmába. Az elnök így is rendelkezett, Dole azonban megtagadta ennek végrehajtását, mondván, hogy az elnöknek nincs joga efféle beavatkozásra. 1895-ben lázadás tört ki a királynő mellett, a royalista Robert Wilcox vezetésével. Ezt a felkelést Dole hívei leverték, Liliuokalanit pedig árulás vádjával háziőrizetbe helyezték. 1895. január 24-én – hogy bebörtönözött támogatóinak amnesztiát eszközöljön ki – hivatalos lemondó nyilatkozatot írt alá. Ezután visszavonult a közélettől. 1898-ban adta ki emlékiratait „Hawaii története Hawaii királynőjének szemével” (Hawaii's Story by Hawaii's Queen) címmel.
Egyéb [szerkesztés]
Liliuokalani királynő története ihlette Ábrahám Pál (1892–1960) „Hawaii rózsája” (Die Blume von Hawaii) című operettjét.
Könyve [szerkesztés]
- Liliuokalani: Hawaii's Story by Hawaii's Queen, Boston, Lee and Shepard, 1898. URL: Lásd Külső hivatkozások
Szakirodalom [szerkesztés]
- Uralkodók és dinasztiák, Magyar Világ Kiadó, 2001.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Liliuokalani hawaii királynő témájú médiaállományokat.- Liliuokalani: Hawaii's Story by Hawaii's Queen ‑ 2010. március 15.
- Christopher Buyers: The Royal Ark/Hawaii ‑ 2010. március 15.
| Előző uralkodó: David Kalākaua |
|
Következő uralkodó: – |
