Liliomvégű kereszt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


Névváltozatok: liliomos kereszt (M. kat lex.), liliomos szárvégű kereszt

fr: croix fleur-de-lisée, en: cross fleury, cross fleurée, cross flurty, cross flory, (szinonimái vagy kisebb változatai: fleuretty, fleuronny, floriated, flourished), de: Lilienkreuz, la: crux liliata


Rövidítések:

A liliomvégű kereszt olyan keresztfajta, melynek szárai (vagy egyes szárai) stilizált liliomokban végződnek. A hagyományos szemlélet ide (pontosabban a lóherevégű kereszthez) sorol minden olyan keresztet, melynek a szára valamilyen virág vagy növénymintában végződik (lóhere, liliom, rózsa). (A liliom a héberben a rózsa szinonimájaként is szerepel.) A lóherevégű kereszt a gótikus művészetben jelent meg.

A liliomos végű pálca a középkorban Árpád-házi és más uralkodócsaládok ikonográfiájában az uralkodók és a királyi hercegek szimbóluma volt, majd a liliomos végű jogar az erdélyi fejedelmek egyik hatalmi jelvényeként tér vissza.

Külön keresztfajta a nagyon gyakori lóherevégű kereszt (Szent Lázár-kereszt (Bárczay 116.), Lázár kereszt, lóherés kereszt [M. kat lex.], lóherevégű kereszt, liliomos kereszt [M. kat lex.], rózsás kereszt, gót kereszt, brabanti kereszt, leveles kereszt, fr: croix tréflée, croix de Saint Maurice, en: cross bottony, cross trefly, de: Kleeblattkreuz, Lazaruskreuz, la: crux trifoliata, crux Sancti Lazari). A gótikában jelent meg, a lóhere forma gyakran az evangéliumi jelképek kerete volt és más díszítő elemmel egészült ki. A korai heraldikában nem mindig különböztetik meg a keresztvégű kereszttől. Ilyen kereszt a jelképe az 1547-ben két korábbi rend egyesítésével létrejövő szardíniai Szent Mauríciusz és Szent Lázár Lovagrendnek. A lóherevégű harántkereszt (de: Kleeblattschrägkreuz) ritka mesteralak. A lóherevégű talpas kereszt (de: Kleeblattatzenkreuz) olyan talpas kereszt, melynek szárain stilizált lóherék vannak.

Típusai:

Változatai:

Lásd még[szerkesztés]

kereszt (heraldika), latin kereszt, máltai kereszt, horogkereszt, liliom (heraldika)