Liliom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Liliom
Fehér liliom (Lilium candidum)
Fehér liliom (Lilium candidum)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Liliomvirágúak (Liliales)
Család: Liliomfélék (Liliaceae)
Alcsalád: Liliomformák (Lilioideae)
Nemzetség: Lilium
L.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Liliom témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Liliom témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Liliom témájú kategóriát.

A liliom (Lilium) a liliomfélék (Liliaceae) családjának és egyúttal a liliomformák (Lilioideae) alcsaládnak is névadó nemzetsége, mintegy 90 fajjal. Mivel több faját is dísznövényként termesztik, különféle fantázianeveken megszámlálhatatlanul sok hibridjét, illetve változatát forgalmazzák.

Származása, elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fajai nagyrészt a földgömb északi területein, Ázsiában, Európában és Észak-Amerikában terjedtek el. Az első termesztett liliom Európában a görög liliom (L. chalcedonicum) volt – ekképpen a liliom a legrégebben termesztett kerti virág. Amerika felfedezése után az onnan behozott fajok – mint például a kanadai liliom (Lilium canadense) és a mocsári liliom (Lilium superbum) – hamarosan meghonosodtak az európai kertekben, amíg a sokkal változatosabb rózsafélék fokozatosan ki nem szorították őket. A ma legismertebb ázsiai fajokat a 17-18. században fedezték fel holland és angol kutatók, és az 1850-es évek táján jelentek meg Európában. Ezeknek köszönhető a liliomok termesztésének újabb fellendülése.

Bambuszliliom virága
Fehér liliom virága
Aranycsíkos liliom virága
Tűzliliom virága
Görög liliom virága
Tajvani liliom virága
Embermagas liliom virága
Pireneusi liliom virága
Királyliliom virága

Tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Évelő, hagymás növény a hagymája pikkelyes. Levele váltakozó vagy örves állású.Több faj egy méternél is magasabbra nő, ezek szára gyakran nem bírja el a virágok tömegét. A viráglepel hat sziromból áll. A lapos mag háromélű toktermésben fejlődik, és csak rövid ideig csíraképes.

Fajait megjelenésük szerint négy csoportra oszthatjuk:

1. Néhány faj virága nagy, hosszú csöves, tölcsér alakú, hosszú nyélen ülő levele pedig nagy, szív alakú. Ilyen például az óriás liliom (L. giganteum).

2. A hosszan csüngő virágú és keskeny levelű liliomok kivétel nélkül Délkelet-Ázsiából származnak. Ilyen például a bambuszliliom (L. japonicum) és a L. longiflorum.

3. A harmadik csoport virágai harang alakúak, csüngők vagy fölállók. Ilyen az Elő-Ázsiából származó fehér liliom (L. candidum) és az aranycsíkos liliom (L. auratum).

4. A negyedik csoportba a turbánforma (vagy török) liliomokat sorolhatjuk. Ezek szirma nagyon, a török turbánhoz hasonlóan visszagöngyölődik. Ilyen például a hazánkban védett turbánliliom (L. martagon) és a Kelet-Ázsiából származó tigrisliliom (L. tigrinum)

Az európai és az ázsiai fajok többségének hagymái koncentrikusak, az észak-amerikaiak rizómaszerűek.

A napfényes vagy félárnyékos, szélmentes helyet, a sok tápanyagot tartalmazó, jó vízvezető talajt és a nedvességet szereti. Ültetés előtt a talajt mélyen fel kell lazítani. Célszerű a szabadban teleltetni. A levélszáron megjelenő sarjhagymákkal, a föld alatti, hajtás eredetű sarjhagymákkal vagy leválasztott hagymalevelekkel szaporíthatjuk. A magról vetett példányok 5–6 év alatt fordulnak csak termőre.

Legfontosabb kártevője a vízipocok, ami ellen a virágokat gyakran dróthálóval védik.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A természeti népek több faj hagymáját ették.

Illatos olajával (oleum liliorum alborum) a fülfájást és az égési sérüléseket kezelték. A tűzliliomból (L. bulbiferum) asphodeli spurii néven vizelethajtó szert nyertek, de külsőleg is alkalmazták a bőrkiütések, kelések puhítására és tisztítására.

Ismert fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hazai fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kehely alakú virágai vannak az aranycsíkos liliomnak.
  • A Dunántúlon és középhegységeink erdeiben nő a védett turbánliliom.
  • Az igen ritka tűzliliom főleg a Bükki Nemzeti Parkban fordul elő, és elsősorban szépsége miatt igen veszélyeztetett.

A liliom a kultúrában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tavasz szimbólumaként Akrotiriben
Fra Filippo Lippi: Mária királynő című festménye az 1440-es évekből
sir Edward Burne-Jones: sir Galahad, Bors és Percival a Grál keresése közben

Képzőművészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fehér liliom (L. candidum) képe már egyiptomi síremlékeken is látható. Vitatott, hogy a Bibliában többhelyütt is szereplő liliom melyik faj, egyes nézetek szerint a fehér, mások szerint a királyliliom (L. regale). A rómaiak Junónak szentelték, számukra a reménység szimbóluma és a trónörökös jele volt. A régi római pénzeken spes populi Romani felirattal liliom díszlett. A kereszténység a zsidóktól vette át, mint a tisztaság és ártatlanság jelképét.

Heraldika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az északi germán legendában egy angyal liliomszállal ajándékozta meg I. Chlodvigot, a frankok királyát, amikor áttért a keresztény hitre. A nagyon keresztény érzelmű francia királyok ezért 1197 táján családi címerükbe iktatták a fehér liliomot, és az idővel a Bourbon-ház fő jelképévé vált. A liliom a heraldikában aránylag leggyakrabban előforduló virág. Három levélből áll: a középső felül-alul hegyes, a két oldalsó lehajlik. A három levelet szalag köti át. Azt a liliomot, amelynek az alsó része hiányzik, „cleve”-nek neveztek. Keleten már a 11. században használták szövetmintának; föltételezhetően onnan, mór közvetítéssel került át fleur de lis név alatt a francia, később a német heraldikába. Nemcsak a címerben, de a koronában, sisakokon, kereszteken stb. is megtalálhatjuk.

Liliomrendek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több uralkodó alapított liliomrendet:

Hiedelmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ázsiai kultúrákban azt tartották, hogy segít a bajokat elfelejteni, a démonok és kísértetek pedig tartanak tőle.
  • Liliomot gyakran ajándékoztak fiatal lányoknak, asszonyoknak születésnapjukra vagy házasságkötésük alkalmából, hogy fiú gyermeket hozzon.

Magyar drámairodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szigligeti Ede: Liliomfi című színműve (1849) a legtöbbet játszott klasszikus magyar vígjáték. Először Janovics Jenő vitte filmre 1915-ben, majd Makk Károly 1954-ben rendezett belőle rendkívül sikeres filmet.
  • Bíró Lajos 1910-ben írta Sárga liliom című szomorújátékát.

Prózairodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • France regényéről kapta a címét Erdődy János: A Vörös Liliom városa című történelmi elbeszélésfüzére.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]