Liliom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Liliom
Fehér liliom (Lilium candidum)
Fehér liliom (Lilium candidum)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Liliomvirágúak (Liliales)
Család: Liliomfélék (Liliaceae)
Alcsalád: Liliomformák (Lilioideae)
Nemzetség: Lilium
L.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Liliom témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Liliom témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Liliom témájú kategóriát.

A liliom (Lilium) a liliomfélék (Liliaceae) családjának és egyúttal a liliomformák (Lilioideae) alcsaládnak is névadó nemzetsége, mintegy 90 fajjal. Mivel több faját is dísznövényként termesztik, különféle fantázianeveken megszámlálhatatlanul sok hibridjét, illetve változatát forgalmazzák.

Származása, elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fajai nagyrészt a földgömb északi területein, Ázsiában, Európában és Észak-Amerikában terjedtek el. Az első termesztett liliom Európában a görög liliom (L. chalcedonicum) volt – ekképpen a liliom a legrégebben termesztett kerti virág. Amerika felfedezése után az onnan behozott fajok – mint például a kanadai liliom (Lilium canadense) és a mocsári liliom (Lilium superbum) – hamarosan meghonosodtak az európai kertekben, amíg a sokkal változatosabb rózsafélék fokozatosan ki nem szorították őket. A ma legismertebb ázsiai fajokat a 17-18. században fedezték fel holland és angol kutatók, és az 1850-es évek táján jelentek meg Európában. Ezeknek köszönhető a liliomok termesztésének újabb fellendülése.

Bambuszliliom virága
Fehér liliom virága
Aranycsíkos liliom virága
Tüzes liliom (tűzliliom) virága
Görög liliom virága
Tajvani liliom virága
Embermagas liliom virága
Pireneusi liliom virága
Királyliliom virága

Tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Évelő, hagymás növény a hagymája pikkelyes. Levele váltakozó vagy örves állású.Több faj egy méternél is magasabbra nő, ezek szára gyakran nem bírja el a virágok tömegét. A viráglepel hat sziromból áll. A lapos mag háromélű toktermésben fejlődik, és csak rövid ideig csíraképes.

Fajait megjelenésük szerint négy csoportra oszthatjuk:

1. Néhány faj virága nagy, hosszú csöves, tölcsér alakú, hosszú nyélen ülő levele pedig nagy, szív alakú. Ilyen például az óriás liliom (L. giganteum).

2. A hosszan csüngő virágú és keskeny levelű liliomok kivétel nélkül Délkelet-Ázsiából származnak. Ilyen például a bambuszliliom (L. japonicum) és a L. longiflorum.

3. A harmadik csoport virágai harang alakúak, csüngők vagy fölállók. Ilyen az Elő-Ázsiából származó fehér liliom (L. candidum) és az aranycsíkos liliom (L. auratum).

4. A negyedik csoportba a turbánforma (vagy török) liliomokat sorolhatjuk. Ezek szirma nagyon, a török turbánhoz hasonlóan visszagöngyölődik. Ilyen például a hazánkban védett turbánliliom (L. martagon) és a Kelet-Ázsiából származó tigrisliliom (L. tigrinum)

Az európai és az ázsiai fajok többségének hagymái koncentrikusak, az észak-amerikaiak rizómaszerűek.

A napfényes vagy félárnyékos, szélmentes helyet, a sok tápanyagot tartalmazó, jó vízvezető talajt és a nedvességet szereti. Ültetés előtt a talajt mélyen fel kell lazítani. Célszerű a szabadban teleltetni. A levélszáron megjelenő sarjhagymákkal, a föld alatti, hajtás eredetű sarjhagymákkal vagy leválasztott hagymalevelekkel szaporíthatjuk. A magról vetett példányok 5–6 év alatt fordulnak csak termőre.

Legfontosabb kártevője a vízipocok, ami ellen a virágokat gyakran dróthálóval védik.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A természeti népek több faj hagymáját ették.

Illatos olajával (Oleum liliorum alborum) a fülfájást és az égési sérüléseket kezelték. A tüzes liliomból (L. bulbiferum) asphodeli spurii néven vizelethajtó szert nyertek, de külsőleg is alkalmazták a bőrkiütések, kelések puhítására és tisztítására.

Ismert fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hazai fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kehely alakú virágai vannak az aranycsíkos liliomnak.
  • A Dunántúlon és középhegységeink erdeiben nő a védett turbánliliom.
  • Az igen ritka tűzliliom főleg a Bükki Nemzeti Parkban fordul elő, és elsősorban szépsége miatt igen veszélyeztetett.

A liliom a kultúrában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tavasz szimbólumaként Akrotiriben
Fra Filippo Lippi: Mária királynő című festménye az 1440-es évekből
sir Edward Burne-Jones: sir Galahad, Bors és Percival a Grál keresése közben

Képzőművészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fehér liliom (L. candidum) képe már egyiptomi síremlékeken is látható. Vitatott, hogy a Bibliában többhelyütt is szereplő liliom melyik faj, egyes nézetek szerint a fehér, mások szerint a királyliliom (L. regale). A rómaiak Junónak szentelték, számukra a reménység szimbóluma és a trónörökös jele volt. A régi római pénzeken spes populi Romani felirattal liliom díszlett. A kereszténység a zsidóktól vette át, mint a tisztaság és ártatlanság jelképét.

Heraldika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az északi germán legendában egy angyal liliomszállal ajándékozta meg I. Chlodvigot, a frankok királyát, amikor áttért a keresztény hitre. A nagyon keresztény érzelmű francia királyok ezért 1197 táján családi címerükbe iktatták a fehér liliomot, és az idővel a Bourbon-ház fő jelképévé vált. A liliom a heraldikában aránylag leggyakrabban előforduló virág. Három levélből áll: a középső felül-alul hegyes, a két oldalsó lehajlik. A három levelet szalag köti át. Azt a liliomot, amelynek az alsó része hiányzik, „cleve”-nek neveztek. Keleten már a 11. században használták szövetmintának; föltételezhetően onnan, mór közvetítéssel került át fleur de lis név alatt a francia, később a német heraldikába. Nemcsak a címerben, de a koronában, sisakokon, kereszteken stb. is megtalálhatjuk.

Liliomrendek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több uralkodó alapított liliomrendet:

Hiedelmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ázsiai kultúrákban azt tartották, hogy segít a bajokat elfelejteni, a démonok és kísértetek pedig tartanak tőle.
  • Liliomot gyakran ajándékoztak fiatal lányoknak, asszonyoknak születésnapjukra vagy házasságkötésük alkalmából, hogy fiú gyermeket hozzon.

Magyar drámairodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szigligeti Ede: Liliomfi című színműve (1849) a legtöbbet játszott klasszikus magyar vígjáték. Először Janovics Jenő vitte filmre 1915-ben, majd Makk Károly 1954-ben rendezett belőle rendkívül sikeres filmet.
  • Bíró Lajos 1910-ben írta Sárga liliom című szomorújátékát.

Prózairodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • France regényéről kapta a címét Erdődy János: A Vörös Liliom városa című történelmi elbeszélésfüzére.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]