Ligeti Sándor
| Ligeti Sándor | |
| Született | 1890. november 5. Kaposvár |
| Elhunyt | 1945 koncentrációs tábor |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Somogyi Ilona (1893–1981) |
| Gyermekei | Ligeti György |
| Foglalkozása | szociológus, író |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ligeti Sándor, Auer (Kaposvár, 1890. november 5. – koncentrációs tábor,1945.)[1] magyar szociológus, író, bankigazgató.
Életútja[szerkesztés]
Auer Soma (1805–1889) templomfestő és Lázár Janka fiaként született. A budapesti egyetemen szerzett államtudományi doktorátust, majd a bankszakmában dolgozott. 1904-ben Auer családi nevét Ligetire változtatta.[2] 1918. július 28-án Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött[3] Somogyi Ilona szemészorvossal (Ligeti Ilona, szül. 1893. jan. 14.–1981).[4] 1917-ben Dicsőszentmártonban telepedett le, ahol 1920-tól a Küküllővölgyi Kereskedelmi és Iparbank igazgatója, s Cartea Românească címen nyomdai vállalatot létesített. Az 1926-ban Kolozsvárt és Marosvásárhelyen alapított román-magyar Társadalomtudományi Társaság tagja. 1929-től a Kereskedelmi Hitelbank igazgatója Kolozsvárt.
Közgazdasági, társadalomtudományi és külpolitikai írásait a Keleti Újság, Új Kelet, Korunk, A Jövő Társadalma, Független Újság közölte. Herbert Spencer organikus szociológiájának követője. Felfogására jellemző A fejlődés törvényszerűsége c. vitacikke (Korunk, 1926/9), mely szerint "... nem alkonyodik le a nyugati kultúra. Rabindranáth Tagoréval ősi és mégis nekünk friss kultúra jött felénk keletről, s egy kiegyenlített, technikai kultúrával párosult új, lelki kultúra lesz az eredő." Két tanulmánykötete Osvát Kálmán szerint "egy társadalmi reformer jóhiszemű állásfoglalása. Fizikai és biológiai törvények uralmát véli bizonyítottnak a társadalmi élet tényeiben és – sok optimizmussal – ennek a belátásnak terjedésétől várja az ember örök boldogságát, a jobb jövőt." Elbeszéléseit a Korunk elmarasztalta, viszont az Erdélyi Helikonban Szenczei László eszményien altruista gondolkodását értékeli, kiemelve, hogy A bűvös erszény c. elbeszélésének "...hőse, Rolin, a jobb belátásra jutott tőke képviselője elhatározza: az egyéni hasznot kiküszöböli a gazdasági életből".
Kötetei[szerkesztés]
- A társadalmi gazdaság dinamikája (tanulmány, Dicsőszentmárton, 1925)
- Az erkölcs keletkezése és fejlődése (tanulmány, Kolozsvár, 1927)
- A bűvös erszény (elbeszélések, Kolozsvár, 1934)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://www.epa.hu/03000/03043/00048/pdf/EPA03043_zenekar_2013_06_34-39.pdf
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 9264/1904. Forrás: MNL-OL 30799. mikrofilm 1161. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1904. év 1. oldal 3. sor.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Budapest VIII. ker. állami házassági akv. 954/1918. folyószáma alatt.
- ↑ http://epa.oszk.hu/00300/00381/00245/pdf/EPA00381_kortars_2019_03.pdf
Források[szerkesztés]
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0
- Új magyar lexikon. 1225-1226. o
További információk[szerkesztés]
- Osvát Kálmán: Erdélyi Lexikon. Nagyvárad, 1929. 170.
- Újváry László: Egy utópista regény. Korunk 1934/12.
- Szenczei László: A bűvös erszény. Erdélyi Helikon 1934/9.
- Dienes László: "sejtelme egy földindulásnak." Kritikai írások Kovács János és Sugár Erzsébet szerkesztésében. 1976. 40, 366.
- Magyar zsidó lexikon
.svg){kind=small}
