Li Ta-csao
| (Li Ta-csao) | |
 |
|
| 1989-es szovjet emlékbélyeg Li arcképével | |
| A Kuomintang Központi Végrehajtó Bizottságának tagja | |
| Hivatali idő 1924 – 1927. április 28. |
|
|
|
|
| Született | (Hopej),  Csing-dinasztia1888. október 29. |
| Elhunyt | Peking,  Kínai Köztársaság1927. április 28. (38 évesen) |
| Párt |  Kínai Kommunista Párt, Kuomintang |
|
|
|
| Foglalkozás | könyvtáros, ideológus, a KKP alapítótagja |
(Li Ta-csao) (tradicionális kínai: 李大釗, egyszerűsített kínai: 李大钊, pinjin: Lǐ Dàzhāo, magyaros: Li Ta-csao, 1888. október 29. – 1927. április 28.) kínai értelmiségi, a Kínai Kommunista Párt egyik alapítója, és annak egyik leginkább tisztelt tagja volt. Mao Ce-tung politikai mentorának is tekinthető, ugyanis nagy befolyást gyakorolt a férfira. 1927-ben a pekingi szovjet kolónia elleni razzia során elfogták, majd 38 éves korában (Csang Co-lin) hadúr parancsára kivégezték.
Élete [szerkesztés]
Li 1888. október 29-én született (Hopej) tartományban paraszti család gyermekeként. 1913 és 1917 között Japánban tanult politikai gazdaságtant a Vaszeda Egyetemen, és 1918-ban tért vissza Kínába. Itt a Pekingi Egyetem könyvtárának lett a vezetője, és az első olyan kínai értelmiségi volt, aki támogatta a bolsevikokat Oroszországban. Ezen kívül cikkeket publikált (Csen Tu-hsziu) Új Ifjúság című folyóiratába is, ahol sok olvasóra tett nagy hatást. (Mao Ce-tung) ebben az időben a könyvtár alkalmazottja volt, és Li volt az, aki elsőként tett nagy hatást Maóra.
Li kezdetben nacionalista volt, és hitt abban, hogy a parasztságnak nagy szerepe lesz Kína jövőjének alakításában. Gondolkodásában kezdetben a Kínában ekkortájt divatos anarchizmus játszott vezető szerepet, azonban az 1919-es május negyedike mozgalom kiábrándította, és fokozatosan a marxizmus felé fordult. Későbbi éveiben megpróbálta a nacionalizmust és a kommunizmust vegyíteni.
(Csen Tu-hsziu)val közösen egyike volt a Kínai Kommunista Párt alapítóinak, azonban annak 1921. júliusi I. kongresszusán egyikük sem vett részt.[1] A párt hamarosan jó viszont alakított ki a Kominternnel, és az ő akaratuk szerint mindketten beléptek (Szun Jat-szen) Kuomintangjába. Lit 1924-ben a párt Központi Végrehajtó Bizottságának tagjává választották.
1927. április 6-án (Csang Co-lin) mandzsúriai hadúr emberei a pekingi orosz kolónián razziát tartottak. Ennek során dokumentumokat foglaltak le, amelyek bizonyították, hogy Moszkva felforgató kampányba kezdett Kínában, hogy megdöntse a kormányt, és kommunista rendszert állítson fel helyette, valamint elfogták Lit is, hatvan társával együtt. Őt magát nem sokkal később, április 28-án megfojtották (Csang) parancsára.[2]
Források [szerkesztés]
- ↑ Jung Chang, Jon Halliday: Mao, az ismeretlen történet, Európa Kiadó, Bp., 2006, ISBN 9630781581, 36. old.
- ↑ Jung Chang, i. m. 54. old.
- Glossary of People: Li Dazhao. marxist.org. (Hozzáférés: 2011. április 23.)
- Li Dazhao. Columbia Electronic Encyclopedia. (Hozzáférés: 2011. április 23.)
- The Revolution Career of Li Dazhao. chinaa2z.com, 2008. október 22. (Hozzáférés: 2011. április 23.)
Fordítás [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Li Dazhao című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
