Leviatán (regény)
| Leviatán | |
 | |
| A könyv magyar borítója. | |
| Szerző | Scott Westerfeld |
| Eredeti cím | Leviathan |
| Ország | Amerikai Egyesült Államok |
| Nyelv | angol |
| Téma | sci-fi (alternatív történelem, steampunk, biopunk), ifjúsági, háborús regény |
| Műfaj | regény |
| Sorozat | Leviatán trilógia |
| Következő | Behemót |
| Díjak |
|
| Kiadás | |
| Kiadó | Simon Pulse |
| Kiadás dátuma | 2009. október 6. |
| Magyar kiadó | Ad Astra |
| Magyar kiadás dátuma | 2012 |
| Fordító | Kleinheincz Csilla |
| Illusztrátor | Keith Thompson |
| Borítógrafika | Vass Richárd (magyar) |
| Média típusa | nyomtatott, elektronikus |
| Oldalak száma | 546 oldal (magyar) |
| ISBN | ISBN 978-615-5229-15-2 |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Leviatán (Leviathan) egy 2009-ben megjelent ifjúsági sci-fi regény Scott Westerfeld tollából. A könyv a Leviatán trilógia első része. További részei a Behemót és a Góliát címet viselik. A regény elnyerte az Aurealis-díjat, a Locus-díjat, és az orosz Mir Fantasztiki című magazin is az év legjobb ifjúsági sci-fijének nevezte.
A Leviatán több elemet is vegyít. Elsődlegesen alternatív történelmi kalandregény, azon belül is steampunk, de tartalmaz még biopunk elemeket is, ezért tekinthetünk rá military sci-fiként is.
Magyarul az Ad Astra adta ki 2012-ben. A magyar kiadás átvette Keith Thompson illusztrációit is. Fordítója Kleinheincz Csilla volt, a borítót pedig Vass Richárd készítette.
A cselekmény[szerkesztés]
 |
Alább a cselekmény részletei következnek! |
A történet 1914-ben játszódik, nem sokkal a szarajevói merénylet után. Két nagy front alakul ki a kirobbanni készülő háborúban. Ezek a barkácsok, akik gőzmeghajtású szerkezeteikkel indulnak hadba, és a darwinisták, akik sosem látott, gyakran mitológiai állatfajokat tenyésztettek ki háborús célokra. A regény címében szereplő hajó, a Leviatán is ezek közé tartozik.
Ferenc Ferdinánd fia, Sándor menekülni kényszerül apja és édesanyja merénylői elől, melyben segítségére van Volger gróf. Mint később kiderül, a herceg halálával Sándor lett az Osztrák–Magyar Monarchia jogos trónörököse, ezért a trón egyéb várományosai a nyomába erednek. Nem csak a darwinistáktól kell tartania, de a németországi barkácsok is a nyomába erednek.
Egy másik szál Deryn Sharp kalandjait mutatja be, aki skót lányként, önmagát fiúnak kiadva szolgál a brit légierőnél Dylan álnévvel. Kettejük útja keresztezi egymást, és mindketten súlyos titkokat őriznek. Küzdelmek, ármánykodás és veszély követi nyomukat, és egyikük sem tudja kivonni magát a háborúból.
 |
Itt a vége a cselekmény részletezésének! |
Szereplők[szerkesztés]
- Sándor herceg (Prince Aleksandar): Ferenc Ferdinánd fia, az Osztrák-Magyar Monarchia trónjának várományosa. A Barkács frakcióhoz tartozik. Nemes fiatalember, ki nehezen barátkozik meg az üldözött herceg szerepével. Intelligens és jól kezeli a viharjáró masinát. Hősies attitűdje gyakran keveri őt veszélybe. Anyanyelve a német, de jól beszéli az angolt, a franciát és a latint.
- Deryn Sharp: Dylan álnéven szolgál a brit légierőnél, magát fiúnak adva ki. Gyerekkorától kezdve vonzotta az ég, és mindig is fiús lánynak számított. Mikor belép kadétként a légierőbe, mindent megtesz, hogy kiérdemelje elöljárói tiszteletét, és hogy semmiben se maradjon el a társaitól. Szerelmes Sándorba.
- Volger vadgróf: Sándort gyerekkora óta felügyeli. Politikára és vívásra oktatja. Mindig van valami terve, és igyekszik aszerint eljárni. Egyike volt azoknak, akik ellenezték Ferenc Ferdinánd házasságát.
- Dr. Nora Darwin Barlow: Charles Darwin unokájaként az egyik legkiemelkedőbb tudós vált belőle. Mindig nyitott szemmel jár; figyeli a titkokat, ravasz és sok nyelven beszél. Részt vett a Leviatán kifejlesztésében.
- Otto Klopp: Sándor gépmestere, aki a gépezetek kezelését tanítja a hercegnek. Arisztokratikus hangnemben kommunikál Sándorral még azután is, hogy a szülei meghaltak.
- Hoffman és Bauer: Sándor herceg segítői, akik a viharjáró ágyúit kezelik. Segítenek barkács eszközökkel megjavítani a Leviatánt.
Díjak, elismerések[szerkesztés]
Magyarul[szerkesztés]
- Leviatán; ford. Kleinheincz Csilla; Ad Astra, Bp., 2012
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Finalists and Winners. Aurealis-díj, 2010. január 24. [2011. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 10.)
- ↑ http://www.locusmag.com/News/2010/06/2010-locus-awards-winners/
