Leverano
| Leverano | |||
_-_Convento_S.Maria.JPG) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Olaszország | ||
| Régió | Puglia | ||
| Megye | Lecce (LE) | ||
| Rang | község | ||
| Védőszent | Szent Rókus | ||
| Irányítószám | 73045 | ||
| Körzethívószám | 0832 | ||
| Forgalmi rendszám | LE | ||
| Testvérvárosok | Lista Sfakiotes Municipal Unit | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 13 763 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 285,3 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 39 m | ||
| Terület | 48,77 km² | ||
| Időzóna | CET (UTC+01:00) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 40° 17′, k. h. 18° 05′Koordináták: é. sz. 40° 17′, k. h. 18° 05′ | |||
.svg) | |||
| Elhelyezkedése Lecce térképén | |||
| Leverano weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Leverano témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Leverano község (comune) Olaszország Puglia régiójában, Lecce megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Leverano - az „olasz csizma” sarkának, a Salentói-síkság délnyugati részén , a Jón-tengertől kb. 9, Lecce-től 17 km-re fekszik.
Története[szerkesztés]
A várost - a híres leveranói történész, Geronimo Marciano (1571-1628) szerint – Krisztus után 540-ben alapították melyet eretelileg a közeli Sant’Angelo-i és torricellai tanyák, házcsoportok túlélő lakosai népesítették be 538-ban, akiket Totila keleti gót király csapatai üldöztek el otthonaikból. Leverano neve (Marcino szerint) a Liberanium, Liberano, Leveranum szavakból fejlődött ki az idők folyamán. Így lett a mai Leverano. A szó görög jelentése: vizes, nedves terület.
A 9. században a szaracénok elfoglalták és lerombolták a várost. A normannok építették újjá. Ebben az időszakban épült a fából készült, kezdetleges (őr)torony is a település védelmére, melyet 1220-ban II. Frigyes német-római császár kőből újraépíttette. A torony négyzet alapú, 28 méter magas, "Merlo" (tipikus eleme egy középkori, katonai építészeti stílusnak) stílusban épült, homlokzatai az égtájak felé irányulnak.
A 15. század első felében a copertinói Tristano Chiaromonte gróf (1380 körül–1432), Chiaromontei Izabella nápolyi királyné apja a város köré falat emeltetett (ma ez határolja a történelmi központot), amelyet vizesárok is határolt (ma már nem látható). Mindezt a következő század első felében V. Károly király erősíttette meg. Ezt követően Leverano a Castriota család fennhatósága, majd más családok (pl.: a Squarciafico, a Pinelli és a Pignatelli) ellenőrzése alá került, mígnem 1806-ban Bonaparte József véget vetett a hűbérrendszernek.
Fontos mezőgazdasági központ. A várost körülvevő földeken szőlőt is termesztenek, melyből kiváló minőségű bort készítenek, amit Európa különböző piacaira is exportálnak. Kitűnik ezek közül a Leverano Rosso.
A városka gazdasági életében fontos szerepet játszik a virágkereskedelem. Ebből adódóan regionális virágpiaccal is rendelkezik. Olivaolaja is igen elismertté vált rendkívüli minősége révén. A zöldségtermesztés mindig elsődleges volt, mind a késő őszi, illetve a téli időszakban is, mely egyre újabb igényeket fed fel a piac területén.
Népessége[szerkesztés]
A népesség számának alakulása:
Főbb látnivalói[szerkesztés]
- Santissima Annunziata-templom (18. század)
- Santa Maria delle Grazie-templom (15. század)
- Madonna della Consolazione-templom (17. század)
- San Benedetto-templom (17. század)
- Torre Federiciana - 28 méter magas lakótorony
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Nyerges László: Puglia tartomány. Budapest: Dekameron Könyvkiadó. 2004. = Dekameron Útikönyvek, ISBN 963933156-2
- Blanchard, Paul. Southern Italy (angol nyelven). London: Somerset Books Company (2007). ISBN 9781905131181
- Comuni-Italiani
- Italy World Club
