Lev Sztyepanovics Gyomin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lev Sztyepanovics Gyomin
Született
1926. január 11.
Moszkva
Elhunyt
1998. december 18. (72 évesen)
Zvjozdnij Gorodok
Foglalkozása mérnök
űrhajós
Iskolái Zhukovsky Air Force Engineering Academy

Lev Sztyepanovics Gyomin (oroszul: Лев Степанович Дёмин; Moszkva, 1926. január 11.Csillagváros, 1998. december 18.) szovjet űrhajós, a légierő ezredese.

Életpálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1942-ben esztergályosként dolgozott. 1945-ben elvégzett egy speciális repülőiskolát, majd 1949-ben a moszkvai repülőfőiskolát kitüntetéssel végezte el. A szovjet Légierő Zsokovszkij Akadémiáját 1956-ban végezte el. 1963-ban műszaki tudományokból doktorált. 1963. január 8-tól kapott űrhajóskiképzést. Összesen 2 napot és 12 percet töltött a világűrben. 1977-től 1988-ig a Szovjetunió Bélyeg Szövetség elnöke volt. 1982. január 26-án köszönt el az űrhajósok csoportjától. Mélytengeri kutatással foglalkozott.

Űrrepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1974-ben a Szojuz–15 űrhajóval repült a Szaljut–3 űrállomásra. A dokkolás sikertelen volt, ezért visszatértek a Földre. Az első éjszakai leszállás részese.

Tartalék személyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1974-ben a Szojuz–14 űrhajó vitte fel a Szaljut–3 űrállomás első személyzetét. A tartalékszemélyzet pilóta tagja volt.

Szakmai sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bélyegen is megörökítették az űrrepülését. Viselhette az űrhajós jelvényt. Egyszer kapta meg a Szovjetunió Hőse kitüntetést és a Lenin-rendet. Több város tiszteletbeli polgára.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]