Lev Sztyepanovics Gyomin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lev Sztyepanovics Gyomin
Született
1926. január 11.
Moszkva
Elhunyt
1998. december 18. (72 évesen)
Zvjozdnij Gorodok
Foglalkozása mérnök
űrhajós
pilóta
Iskolái Zhukovsky Air Force Engineering Academy
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lev Sztyepanovics Gyomin témájú médiaállományokat.

Lev Sztyepanovics Gyomin (oroszul: Лев Степанович Дёмин; Moszkva, 1926. január 11.Csillagváros, 1998. december 18.) szovjet űrhajós, a légierő ezredese.

Életpálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1942-ben esztergályosként dolgozott. 1945-ben elvégzett egy speciális repülőiskolát, majd 1949-ben a moszkvai repülőfőiskolát kitüntetéssel végezte el. A szovjet Légierő Zsokovszkij Akadémiáját 1956-ban végezte el. 1963-ban műszaki tudományokból doktorált. 1963. január 8-tól kapott űrhajóskiképzést. Összesen 2 napot és 12 percet töltött a világűrben. 1977-től 1988-ig a Szovjetunió Bélyeg Szövetség elnöke volt. 1982. január 26-án köszönt el az űrhajósok csoportjától. Mélytengeri kutatással foglalkozott.

Űrrepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1974-ben a Szojuz–15 űrhajóval repült a Szaljut–3 űrállomásra. A dokkolás sikertelen volt, ezért visszatértek a Földre. Az első éjszakai leszállás részese.

Tartalék személyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1974-ben a Szojuz–14 űrhajó vitte fel a Szaljut–3 űrállomás első személyzetét. A tartalékszemélyzet pilóta tagja volt.

Szakmai sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bélyegen is megörökítették az űrrepülését. Viselhette az űrhajós jelvényt. Egyszer kapta meg a Szovjetunió Hőse kitüntetést és a Lenin-rendet. Több város tiszteletbeli polgára.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]