Levél (település)
| Levél | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Kistérség | Mosonmagyaróvári | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Papp Zoltán[1] | ||
| Irányítószám | 9221 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1808 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 72,58 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 24,91 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Levél
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Levél
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
|
|||
Levél (németül Kaltenstein) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári kistérségben található.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Levél község az ország észak-északnyugati sarkában az 1-es fő közlekedési út mentén, Mosonmagyaróvár és Hegyeshalom között , az osztrák határtól 7 km-re, a szlovák határtól 17 km-re fekszik. Itt van az M1-es és az M15-ös autópályák [3] találkozási pontja 1995 októberétől. A községtől északra kiépült csomópont mindkét irányban jó közúti kapcsolatot biztosít. A Budapest-Bécs közötti vasúti fővonalon személyforgalmi megállóhely, míg az 5 km-re lévő hegyeshalmi vasúti csomópont nemzetközi személy-, és teherforgalmi kapcsolatban van Nyugat-Európával.
Kerékpárral a hegyeshalmi, rajkai határátkelőnél lehet a nemzetközi kerékpárutakhoz kapcsolódni. A község É-ÉNy-i határában lévő M1-es (Bécs) és az épülő M15-ös autópályák (Pozsony) és ezek csomópontjai, jó közúti, a Budapest-Bécs és a Rajka-Pozsony villamosított vasúti fővonal jó vasúti közlekedési kapcsolatot biztosít Nyugat-Európa felé. Itt bonyolódik le hazánk turizmusának és áruszállításának legjelentősebb része. A településen található egy TESCO is.
[szerkesztés] Története
Első írásos, német nyelvű említése 1410-ből "Kalthostan" formában fordul elő. A magyar névvel először az 1532. évi adóösszeíráskor találkozhattunk. A hagyományok szerint neve a – Lövér – a besenyő gyepűőrök (határőrök), íjászok emlékét őrzi. Későbbi lakói a magyaróvári vár szekeresei, futárai és postásai voltak. A törökök 1529-es ostromakor a környék elnéptelenedett. I. Miksa császár 1570 körül württembergi szászokat németnyelvű katolikus etnikumot telepített le. A békés korok beköszöntésekor 1711 után a lakosság száma nőtt, fejlődött a földművelés és az állattenyésztés. Terjedt a birkatenyésztés, a méhészkedés és a szőlőkultúra. A legnagyobb birtokosok ezidő tájt a Zichy grófok. II. József türelmi rendeletével Hegyeshalom és Levél közös egyházközséget alkotott. Az ágostai evangélikus egyházközség 1789-ben épített templomot. Az 1809-es francia megszállás is súlyos terheket rótt az itt élőkre. A XIX. század első harmadában a Lajta folyó árvizei, a betegséget terjesztő járványok és a mindent elhamvasztó tűzvé-szek okoztak károkat.
Az 1867-es kiegyezés pozitív változásokat hozott. Az eddigi kisközség 1899-ben nagyközség lett. Lakossága a századfordulóra elérte a másfélezres lélekszámot. Sorban alakultak a különféle társadalmi szervezetek. Kiemelkedő volt a földművelés és az állattenyésztés felvirágoztatása. 1900-ban alakult meg a Tejszövetkezet. Úttörő szerepe volt Újhelyi Imre akadémiai tanárnak. Vezetésével honosították meg a siementhali szarvasmarhafajta nagyméretű tenyésztését, s ezzel tett szert Levél nemzetközi hírnévre.
Az I. világháború után a '20-as évek közepére állt talpra a falu. 1926-ban megindult a község villamosítása, melyet a következő évben be is fejeztek. A gazdák gyümölcsöst telepítettek, fellendült a gabonatermelés. A meg növekedett jövedelmekből kulturális célokra is juttattak. A világgazdasági válság súlyos gondokat okozott. A gazdák megtagadták az adófizetést, ezért az önkormányzatot 1934-ig felfüggesztették. A II. világháborúban a rekvirálások során mind a német, mind az orosz katonák kifosztották a falut, az állatállomány nagy részét elhajtották. A háború után a németajkú lakosság zömét kitelepítették. A kitelepítettek helyére az ország több vidékéről, Erdélyből, és a csehszlovák-magyar lakosságcsere keretében a Felvidékről érkeztek telepesek.
A szövetkezetesítés során több szövetkezeti csoport is alakult, majd az idők folyamán változtak összeolvadtak, szétváltak. Napjainkban a szövetkezetek átalakulása és a kárpótlási eljárás alakítja a mezőgazdaságot. A '60-as, '70-es és '80-as években ismét fejlődésnek indult a falu. Szilárd burkolatú utak, vízmű épül, megindult az autóbusz közlekedés.
A '80-as években új utcák nyíltak, az idegenforgalom is fejlődést mutatott. Több vállalkozás is beindult.(például EXPO falu, üzemanyag-kutak, panziók, butikok, üzletek. stb.) A vendégforgalom növekedésével a községben többen foglalkoznak a fizetővendéglátással Így község komoly idegenforgalmi megállóhellyé vált. A faluhoz közel két természetvédelmi terület: a Szigetköz, és a Hanság szép természeti környezete és sokszínű gazdag vízi-, növény-, és állatvilága, termál és gyógyvizű fürdők, műemléki látnivalók, horgászati, vadászati és lovaglási lehetőségek nyújtanak vonzerőt, valamint pihenési , szórakozási és vásárlási lehetőséget. Ezenkívül lehetséges lenne a Fertő tó körüli kerékpáros úthoz való csatlakozás is ! A község É-ÉNy-i határában lévő M-1-es (Bécs) és az M-15-ös (Pozsony) autópályák és ezek csomópontjai, jó közúti, a Budapest–Bécs és a Rajka-Pozsony villamosított vasúti fővonal jó vasúti közlekedési kapcsolatot biztosít Nyugat-Európa felé. Itt bonyolódik le hazánk idegenforgalmának és áruszállításának legjelentősebb része.
[szerkesztés] Nevezetességei
- az „EXPO” falu,
- katolikus templom (Samodai József festette a templom képeit)
- evangélikus templom,
- a védett zárt soros beépítésű Fö utcája,
- Gyermekönkormányzata.
[szerkesztés] Partnertelepülései
[szerkesztés] Lábjegyzetek
[szerkesztés] Források
- Levél község Képviselő-testülete: Községprojekt (1995) Készítette:Bárdos Dezső (kézirat)
- dr.Fekete Mátyás:Győr-Moson-Sopron megyei kézikönyv (Szekszárd, 1998) Bárdos Dezső írása 694-695 o. ISBN 963-9089-07-9
- dr. Fekete Mátyás-Tóth Zoltán Levél község turisztikai koncepciója 1995. (kézirat)
