Let It Bleed

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
The Rolling Stones
Let It Bleed
nagylemez
Megjelent1969. december 5.
FelvételekOlympic Studios, London
1968. november 1617.
1969. február 10.november 2.
Stílusrock
Nyelvangol
Hossz42:21
KiadóDecca Records/ABKCO Records (UK)
ABKCO Records (US)
ProducerJimmy Miller
Kritikák
The Rolling Stones-kronológia
Through the Past, Darkly (Big Hits Vol. 2)
(1969)
Let It Bleed
(1969)
‘Get Yer Ya-Ya’s Out!’ The Rolling Stones in Concert
(1970)
SablonWikidataSegítség

1969. december 5-én jelent meg a The Rolling Stones Let It Bleed című albuma. Itt mutatkozott be a zenekar új gitárosa, Mick Taylor. Szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben.

Történet[szerkesztés]

Bár a "You Can't Always Get What You Want" felvételét már 1968 novemberében (a Beggars Banquet megjelenése előtt) elkezdték, a Let It Bleed munkálatainak fő időszaka 1969 februárjában kezdődött, és egészen novemberig húzódott. Brian Jones csak a "Midnight Rambler" és a "You Got the Silver" című dalokban játszik. Az új gitáros, Mick Taylor a "Country Honk" és a "Live with Me" című dalokban működött közre. A "You Got the Silver" a Stones első dala, amit teljes egészében Keith Richards énekel.

1968-ban Richards megismerkedett Gram Parsonsszel, aki egy dél-afrikai turné előtt hagyta ott a The Byrdst. Parsons komoly hatást gyakorolt Richards zenei ízlésére, bevezette a country rejtelmeibe; ennek eredményeképp a Rolling Stones felvett egy igazi honky-tonk stílusú dalt "Country Honk" címmel – ennek rockosított változata a "Honky Tonk Women". A "Country Honk"-ban játszott Byron Berline hegedűs is, aki gyakran dolgozott Parsonsszel. Parsons többször kérte, hogy jelöljék szerzőségét, de Jagger és Richards azt állította, hogy a dal hangszerelését még Brazíliában eltöltött vakációjuk idején dolgozták ki. Parsons épp akkoriban mutatta meg a zenekarnak régi countrylemezeit, így neki is lehetett szerepe abban, hogy a Stones átmenetileg más vizekre evezett; 1976-os Sleepless Nights című válogatásalbumán megtalálható a dal feldolgozása módosított szöveggel és hangszereléssel.

Az album felvételei különösen nehéz időszakban zajlottak, Jones és a zenekar között patthelyzet alakult ki. A Stones sokak szerint olyan hatásos képet alkotott az 1960-as évek árnyoldaláról, amilyet csak kevesen tudtak. Amellett, hogy még ma is ez az egyik legnépszerűbb albumuk, a Let It Bleed a második aközül a négy album közül, melyek a zenekar művészi csúcspontját jelentik. A másik három az 1968-as Beggars Banquet, az 1971-es Sticky Fingers és az 1972-es Exile on Main Street.

Az albumot a kritikusok kedvezően fogadták, a brit listákon 1., az USA-ban a 3. helyet érte el, itt dupla platinalemez lett.

1998-ban a Q magazin olvasói a Let It Bleed-et minden idők 69. legjobb albumának választották, míg 2000-ben a magazin Minden idők 100 legjobb brit albuma listáján a 28. helyet érte el. 2003-ban a Rolling Stone magazin Minden idők 500 legjobb albumának listáján a 32. helyre sorolták. Ugyanebben az évben a VH1 zenecsatorna közvéleménykutatásán a 24. helyre került.

Az album dalai[szerkesztés]

Minden dalt Mick Jagger és Keith Richards írt, kivéve, ahol jelölve van.

  1. "Gimme Shelter" – 4:31
    • Mick Jagger – ének, szájharmonika, vokál
    • Merry Clayton – ének, vokál
    • Keith Richards – gitár, vokál
    • Bill Wyman – basszusgitár
    • Charlie Watts – dob, ütőhangszerek
    • Nicky Hopkins – zongora
    • Jimmy Miller – ütőhangszerek
  2. "Love in Vain" (Robert Johnson) – 4:19
    • Mick Jagger – ének
    • Keith Richards – akusztikus gitár, elektromos slide gitár
    • Bill Wyman – basszusgitár
    • Charlie Watts – dob, ütőhangszerek
    • Ry Cooder – mandolin
  3. "Country Honk" – 3:07
    • Mick Jagger – ének
    • Keith Richards – akusztikus gitár, vokál
    • Mick Taylor – slide gitár
    • Charlie Watts – dob, ütőhangszerek
    • Byron Berline – hegedű
    • Nanette Newman – vokál
  4. "Live with Me" – 3:33
    • Mick Jagger – ének
    • Keith Richards – gitár, basszusgitár, vokál
    • Mick Taylor – gitár
    • Charlie Watts – dob, ütőhangszerek
    • Nicky Hopkins – zongora
    • Leon Russell – zongora
    • Bobby Keys – szaxofon
  5. "Let It Bleed" – 5:28
    • Mick Jagger – ének
    • Keith Richards – akusztikus gitár, slide gitár
    • Bill Wyman – basszusgitár, autoharp
    • Charlie Watts – dob, ütőhangszerek
    • Ian Stewart – zongora
  6. "Midnight Rambler" – 6:53
    • Mick Jagger – ének, szájharmonika
    • Keith Richards – gitár
    • Brian Jones – ütőhangszerek
    • Bill Wyman – basszusgitár
    • Charlie Watts – dob, ütőhangszerek
  7. "You Got the Silver" – 2:50
    • Keith Richards – ének, akusztikus gitár, slide gitár
    • Brian Jones – autoharp
    • Bill Wyman – basszusgitár
    • Charlie Watts – dob, ütőhangszerek
    • Nicky Hopkins – zongora, orgona
  8. "Monkey Man" – 4:11
    • Mick Jagger – ének
    • Keith Richards – gitár, vokál
    • Bill Wyman – basszusgitár, vibrafon
    • Charlie Watts – dob, ütőhangszerek
    • Nicky Hopkins – zongora
    • Jimmy Miller – csörgődob
  9. "You Can't Always Get What You Want" – 7:29
    • Mick Jagger – ének
    • Keith Richards – gitár
    • Bill Wyman – basszusgitár
    • Jimmy Miller – dob, ütőhangszerek
    • Rocky Dijon – maracas, konga
    • Al Kooper – zongora, orgona, kürt
    • Madeline Bell – vokál
    • Nanette Newman – vokál
    • Doris Troy – vokál
    • London Bach Choir – kórus

Közreműködők[szerkesztés]

Produkció
  • Glyn Johns – hangmérnök
  • Gus Skinas – hangmérnök
  • Bruce Botnick – hangmérnök
  • Jesper Hansen – hangmérnök
  • Jimmy Miller – producer
Minden idők 500 legjobb albumaRolling Stone magazin (2003)
Előző album:
Bob Dylan
Bringing It All Back Home
(31. helyezett)
The Rolling Stones
Let It Bleed
(32. helyezett)
Következő album:
Ramones
Ramones
(33. helyezett)