Letális allél

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A letális allél olyan génvariáció, amely ha megnyilvánul az egyed fenotípusában, akkor betegséget okoz, és a sejt vagy a szervezet szokásosnál rövidebb élettartamához, korai halálához (letalitás) vezet.

Amennyiben domináns öröklődési formáról van szó, akkor kétféle lehetőség van: vagy a domináns, vagy a recesszív allél a letális. Ez utóbbi a gyakoribb. Egy recesszív allél csak akkor nyilvánul meg, csak akkor vezet az egyedben a hozzá tartozó fenotípushoz, ha az egyed mindkét allélje recesszív, tehát ha egy recesszív-recesszív homozigótáról van szó. Így recesszív letális allél esetén sem a kétféle allélt örökölt heterozigóta, sem a csak domináns alléllel rendelkező homozigóta nem mutat letalitást. Recesszív allél esetén a letalitás lehet olyan mérvű is, hogy a recesszív-recesszív homozigóták életképtelenek. Ez megmutatkozik a populációban is. Ilyenkor ugyanis a domináns típusú öröklődésre jellemző, a domináns allélhez kapcsolódó fenotípus és a recesszív allélhez kapcsolódó fenotípus közötti 3:1 arány helyett 2:1 arány mutatkozik.

Ha a domináns típusú öröklődéskor a domináns allél a letális, akkor nem csak azoknál az egyedeknél okoz letalitást, amelyek a letális allélre homozigóták, hanem a heterozigótáknál is, tehát amikor az egyedben mind domináns, mind a recesszív allél jelen van. A domináns letális allélek ritkábbak, mint a recesszívek.

Letális allél által okozott betegségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]