Lepo Sumera

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lepo Sumera
Életrajzi adatok
Született 1950. május 8.
Tallinn
Származás észt
Elhunyt 2000. június 2. (50 évesen)
Tallinn
Tevékenység zeneszerző, zenepedagógus, miniszter

Lepo Sumera (Tallinn, 1950. május 8. – Tallinn, 2000. június 2.) észt zeneszerző, zenepedagógus, kulturális miniszter (1988-1992).

Lepo Sumera 1950-ben született Tallinnban. Gyerekkora óta zenélt. 1957-től 1964-ig harmonikán tanult, majd az észt főváros zeneművészeti gimnáziumába járt. Később az Észt Zeneakadémián, Veljo Tormis (* 1930) és 1968-tól Heino Eller (1887–1970) voltak rá nagy hatással. Eller halála után Heino Jürisalu tanította, majd Roman Ledenjow vezetése alatt egy posztgraduális képzés keretében (1979-1982) a Moszkvai Konzervatóriumon folytatta tanulmányait. 1978-tól egészen a haláláig, zeneszerzést oktatott az Észt Zeneakadémián.

Sumera úttörője az elektro-akusztikus és számítógépes zenének. Hat szimfóniát írt és számtalan darabot komponált kamarazenére. Nemzetközileg híressé azonban Cannes-ban is díjazott filmzenéi által vált. Észtországban kórusműveiről is ismert. Vendégtanárként Sydney-ben, Glasgow-ban, Oslóban és Svédországban (Norrtälje) is megfordult. Kortárs zenei nyári kurzusokon tanított Darmstadtban és Karlsruhéban, ahol a Művészeti és Médiatechnológiai Központ létrehozásában is aktívan részt vett.

Lepo Sumera sokoldalú, zenei leleményességéről is méltán híres zeneszerző. 2000-ben bekövetkező halála mindenkit sokkolt. Feleségétől, a zongoraművész Kersti Einasto-tól két lánya és egy fia született.

Legfontosabb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • In memoriam (1972)
  • 1. szimfónia (1981)
  • Pikseloits (1983)
  • 2. szimfónia (1984)
  • 3. szimfónia (1988)
  • Hangverseny zongorára és zenekarra (1989)
  • 4. szimfónia: Serena borealis (1992)
  • Hobuste ballett (1992)
  • Musica tenera (1992)
  • 5. szimfónia (1995)
  • 6. szimfónia (2000)

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]