Leopold Mozart

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Leopold Mozart
Életrajzi adatok
Születési név Johann Georg Leopold Mozart
Született 1719. november 14.
Augsburg
Elhunyt 1787. május 26. (67 évesen)
Salzburg
Sírhely Sebastiansfriedhof
Házastársa Anna Maria Pertl
Gyermekei
Szülei Johann Georg Mozart
Iskolái Salzburgi Egyetem
Pályafutás
Műfajok szimfónia
Hangszer hegedű
Tevékenység zeneszerző, zenepedagógus, zeneművész
A Wikimédia Commons tartalmaz Leopold Mozart témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Johann Georg Leopold Mozart (Augsburg, 1719. november 14.Salzburg, 1787. május 28.) zeneszerző, zenepedagógus és hegedűművész. Ma leginkább Wolfgang Amadeus Mozart édesapjaként ismert, de a maga idejében saját jogán is ismert volt.

Élete[szerkesztés]

Leopold Mozart és gyermekei

Augsburgban (ma Németország része) született, a mai Mozart-házban, egy könyvkötő fiaként. Az augsburgi gimnázium elvégzése után 1735-ben a jezsuita St. Salvator iskolában gyakran adott elő színészként és énekesként, emellett orgonált és hegedült. Humán és zenei képzettségét egyaránt itt alapozta meg. 1737-ben a salzburgi bencés egyetem filozófia- és joghallgatója lett. A salzburgi egyetemen teológiát tanult, de a zene jobban érdekelte. 1740-ben hegedűművész és Thurn und Taxis gróf inasa lett. 1747-ben feleségül vette Anna Maria Pertlt, akitől hét gyermeke született, de csak kettő érte meg a felnőttkort, Maria Anna és Wolfgang Amadeus.

Leopold Mozart volt a salzburgi érsekek (Schrattenbach és Colloredo) udvari zeneszerzője, Vizekapellmeistere. 1756-ban, abban az évben, amikor Wolfgang Amadeus született, Leopold megírta Versuch einer gründlichen Violinschule című művét, egy értekezést a hegedülésről, ami ma – Johann Joachim Quantz Versuch einer Anweisung die Flöte traversière zu spielen és Carl Philipp Emanuel Bach Versuch über die wahre Art das Clavier zu spielen című művével együtt – az egyik legfontosabb kordokumentum a 18. századi előadásmódokról. Sok időt töltött két gyermeke tehetségének fejlesztésével, sokszor saját munkája árán is.

Művei[szerkesztés]

Leopold Mozart zenei tevékenységére kevés figyelmet fordítanak a fiáéhoz képest, de G-dúr Gyerekszimfónia zenekarra és játékokra című műve (melyet egykor Haydnnak tulajdonítottak) továbbra is népszerű, és több szimfóniája és egyéb műve is fennmaradt. Fontos volt számára a természetesség kifejezése műveiben; a Vadászszimfóniába (Sinfonia da Caccia) kiáltásokat és lövések hangját komponálta bele, a Bauernhochzeit (Parasztesküvő) című művébe pedig skótdudát, cimbalmot, tekerőlantot, hujjogást és fütyülést, pisztolylövéseket.

Leopold Mozartnak rengeteg műve elveszett, és nem tudni, a fennmaradtakból mennyire ítélhető meg munkásságának egésze. Néhány művét később tévesen Wolfgang művének tulajdonították, több Leopoldnak tulajdonított műről pedig kiderült, hogy a fiáé. Legtöbb fennmaradt műve világi zene, de fennmaradt egy egyházi műve is, a D-dúr Szakrális Litánia (1762) és három zongoraszonáta, melyek mind megjelentek már életében.

Magyarul[szerkesztés]

  • Hegedűiskola; ford. Székely András; Mágus, Bp., 1998

További információk[szerkesztés]

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap