Leonárd Lajos

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Leonárdó szócikkből átirányítva)
Leonárd Lajos
Született1937. május 24.[1]
Pécs[1]
Elhunyt2023. január 1. (85 évesen)[2]
Pécs
BeceneveLeonárdó
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztségetörzszászlós
KitüntetéseiSzolgálati Érdemérem,
Közbiztonsági Érdemérem,
Belügyminiszteri aranygyűrű,
Városháza Emlékérem
Sablon • Wikidata • Segítség

Leonárd Lajos (Pécs, 1937. május 24. – Pécs, 2023. január 1.) magyar rendőr törzszászlós,[3] aki posztos rendőrként mintegy 30 éven keresztül Pécs főterének őre volt.[4] Számos vicces történet és legenda kering máig vele kapcsolatban.[5]

Magánélete[szerkesztés]

Apját korán elvesztette, anyja áruházi dolgozó, öccse fémcsiszoló volt. Feleségét,[5] Tóth Irént 1961 januárjában vette el Sellyén, aki nyomdászként, majd kenyérgyári árukiadóként tevékenykedett. 1961-ben lánya, majd 8 évvel később fia született.[6]

Több nyelven beszélt, többek között szerbhorvátul, oroszul, olaszul, németül, továbbá szerbhorvátul tolmácskodott is.[7] Olaszul szüleitől tanult meg gyermekkorában, oroszul pedig az uránbányában orosz munkatársak között. 1957-ben tett vizsgát szerbhorvátból.[6]

Tanulmányai[szerkesztés]

Alapfokú tanulmányait Pécsett végezte, majd egyéves élelmiszeripari képzésen vett részt Budapesten, mely után a Pécsi Sütőipari Vállalatnál állt munkába. Ezután rövid ideig az uránbányánál is dolgozott. 1957 őszén vonult be katonának Kiskunhalasra, páncéltörő tüzérnek.[6]

Hivatása[szerkesztés]

Leszerelését követően jelentkezett rendőrnek. 1960. június 1-jén szerelt fel, majd egy évig a kistarcsai alapfokú rendőriskolára járt. Az iskolát követően a Pécs, Hunyadi út 11. szám alatti központi rendőrőrs állományába került, ahol főleg járőrszolgálatot látott el, de teljesített objektumőri és fogdaőri feladatokat is. Folyamatosan képezte magát.[6]

Leonárdó 1993-as nyugállományba vonulásáig 30 éven keresztül látta el Pécs város főterének posztos rendőri feladatait.[8] A belvárosi járőr útvonalak több irányt takartak, de mindig érintették a Széchenyi teret.[9] A járőrszolgálatok nyolcórásak voltak, három műszakban. Fegyverét sohasem kellett használnia szolgálatban.[10]

Kitüntetései, elismerései[szerkesztés]

Munkája elismeréseként megkapta a Magyar Népköztársaság Szolgálati Érdemérem és Közbiztonsági Érem kitüntetéseit.[8] Budapesten belügyminiszteri aranygyűrűt kapott ünnepélyes keretek között, majd 1997-ben Városháza Emlékéremmel jutalmazta szülővárosa. Többször előléptették, 1965-ben őrmesterré, majd több fokozatban végül törzszászlósi rangot ért el. Előfordult, hogy egy-egy intézkedése során megtapsolták a járókelők. Leszerelése után sem távozott a rendőrségtől, csak a hivatásos szolgálattól, még évekig alkalmazták Leonárdót a Pécsi Rendőrfőkapitányság bejáratánál, eligazítóként.[11]

Leonárdó-program[szerkesztés]

2010-ben a város főtere, a Széchenyi tér a Pécs2010 Kulturális Főváros projekt keretében történt felújítása után a városi önkormányzat kezdeményezésére a Pécsi Rendőrkapitányság a belvárosi rendőri jelenlét növelése érdekében három pár gyalogos járőr és egy gépjárműves egység bevetéséről döntött.[12] A programot Leonárd Lajosról nevezték el, aki örömmel fogadta a kezdeményezést. A kivezényelt rendőrök feladata kicsit más jellegű, mint a korábbi "posztos rendőr", mert több helyre is figyelmet kell fordítaniuk és a közterület-felügyelettel együttműködésben kell dolgozniuk, ugyanakkor elvárás a nyelvtudás, mely Leonárdó erőssége is volt.[13]

2013-ban, a Bándy Kata-gyilkosság nyomán merült fel először, hogy a Leonárdó-programot fel kellene frissíteni[14] és lakosság egy része azóta is igényli a fokozottabb rendőri jelenlétet a közterületeken.[15]

Igazság és legenda[szerkesztés]

Igaz történetek[szerkesztés]

  • Közlekedési kihágásért megbüntette Friderikusz Sándort,[5] aki bepanaszolta Leonárdót a városházán, majd a rendőrfőkapitánynál. A válasz egyszerű volt: Ha Leonárdó intézkedett, akkor "biztosan nem történt rendőri túlkapás, hanem csak törvényes intézkedés".[10]
  • Az egyik polgármester egyszer azt mondta róla egy állománygyűlésen: "Ha Leonárdó belefúj a sípba, akkor nyugodt vagyok". Ezt Leonárdó maga idézte fel egy riport során.[11]
  • Ha az emberek hosszabb ideig nem látták, vagy más szolgálati helyen bukkant fel, akkor az a szóbeszéd járta, hogy: "már megint olyan valakit bírságolt meg, akit nem kellett volna és megint büntetésben van." Egyszer az MSZMP egyik helyi vezetőjével kapcsolatos fellépése miatt valóban áthelyezték egy rövid ideig, de amint a városi tanácselnök meghallotta ezt, azonnal kérte visszahelyezését."[11]

Legendák cáfolatai[szerkesztés]

  • Leonárdó megbüntette – az akkor még barcsi TSZ-elnök, későbbi Elnöki Tanács elnök – Losonczi Pál sofőrjét tilosban parkolásért.[5] Ez Leonárdó saját állítása szerint is legenda.[8]
  • Saját feleségét is megbüntette, mert nem a zebrán haladt át az úttesten. Ezt Leonardó maga cáfolta a vele készült riportban és jelezte, más közeli hozzátartozóját sem bírságolta meg soha.[5][10]

Igazolásra váró legendák[szerkesztés]

  • Néha bevetette azt a trükköt, hogy úgy tett, mintha kirakatot nézegetne, de közben a visszatükröződő üvegfelületről figyelt és lekapcsolta azt, aki tilosban kelt át az úttesten.[5]
  • Szolgálat közben néha beugrott egy kocsmába, hogy megigyon egy kisfröccsöt.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Újságcikkek[szerkesztés]

Videóriportok[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Leonárd_Lajos&oldid=27038596”