Leo Leroy Beranek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Leo Leroy Beranek
Leo L. Beranek (2011)
Leo L. Beranek (2011)
Életrajzi adatok
Született1914. szeptember 15.[1]
Solon, Iowa, Amerikai Egyesült Államok
Elhunyt2016. október 10. (102 évesen)
Westwood
Ismeretes mintLeo L. Beranek
Nemzetiségamerikai
Iskolái
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény		Harvard Egyetem
Pályafutása
Szakterületelektroakusztika
Kutatási területtérakusztika
Aktivitási típusoktatás, kutatás, tervezés
Munkahelyek
Massachusetts Institute of Technologytanár, tanszékvezető
Más munkahelyekBolt, Beranek and Newman (BBN)
Jelentős tervfeladataiENSZ-székház akusztikája
Szakmai kitüntetések
1971: az A.E.S. aranyérme
1975: az A.I.S. aranyérme
2003: National Medal of Science
2003: Per Bruel-aranyérem (A.S.M.E.)
Akadémiai tagság1952: American Academy of Arts and Sciences
Hatással voltak ráFrederick Vinton Hunt
Hatással voltKenneth N. Stevens, James L. Flanagan
Leo Leroy Beranek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Leo Leroy Beranek témájú médiaállományokat.

Leo Leroy Beranek (Solon, Iowa, 1914. szeptember 15. – Westwood, Massachusetts, 2016. október 10.[2]), amerikai villamosmérnök, a műszaki akusztika kutatója és szakértője, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) nyugállományú oktatója, a Bolt, Beranek and Newman (ma BBN Technologies) nevű akusztikai szaktanácsadó cég egyik alapítója, több műszaki akusztikai szakkönyv szerzője.

Életpályája[szerkesztés]

Leo L. Beranek az iowai Solon kisvárosban született, a közeli Tiptonban kezdte iskoláit, később a család visszaköltözött Solonba, Leo az itteni iskolába járt. Gyermekkorában zongorázni tanult, és nagy érdeklődést mutatott minden elektromos „zenegép” (rádiókészülék, lemezjátszó, telefon) iránt. 1929-től a Mount Vernon-i Cornell College-ban tanult, 1936-ban érettségizett, közben rádiókészülékek javításával pénzt keresett. 1940-ben sikeresen felvételt nyert a Harvard Egyetemre. A második világháború alatt a Harvard elektroakusztikai laboratóriumában dolgozott. Kutatócsoportjának legfontosabb feladata a repülőgépekkel folytatott rádiós forgalmazás minőségét rontó zaj elhárítása volt. 1947–1958 között az Massachusetts Institute of Technology (MIT) tanáraként távközlési mérnöki tudományt (communications engineering) tanított.

1948-ban egy MIT-es tanártársával, Richard Bolttal, és annak korábbi tanítványával, Robert Newmannel együtt megalapította a Bolt, Beranek and Newman (BBN) nevű akusztikai és elektronikai mérnöki tanácsadó (konzultáns) vállalatot, amelyet 1952–1971 között elnökként irányított. A BBN cég első munkája az ENSZ New York-i székházának akusztikai tervezése volt. Ezt operaházak, előadótermek tervezése követte. Később a BBN olyan különleges megbízatásokat is kapott. 1963 után pl. vizsgálták azt a Dictabelt rendszerű hangrögzítő szalagot, amely Kennedy-gyilkosság nyomozásában bizonyítékként szolgált, majd 1972 után a Watergate-botrány nyomozása során előkerült, részben letörölt Nixon-magnószalagokat is.[3]

A BBN cég az elektronikai kommunikáció területén élenjáró kutató-fejlesztő és szolgáltató vállalattá fejlődött. 2009-ben a BBN-t megvette a Raytheon haditechnikai elektronikai konglomerátum.[4][5] A megkötött üzlet értékét 350 millió dollárra becsülik.[6]

Tudományos munkássága, elismerései[szerkesztés]

Beranek első könyve, az 1954-ben kiadott Acoustics a műszaki akusztika alapműve lett. Újabb kiadásai sorra jelennek meg, számos nyelvre lefordították. Magyarul Zajcsökkentés címmel a Műszaki Könyvkiadó jelentette meg 1967-ben. Mint a térakusztika szakértője, Beranek számos működő koncerttermet, színháztermet bevizsgált, kiértékelt, és javaslatokat tett az akusztikai jellemzők megjavítására. Tapasztalatait 1962-ben Music, Acoustics and Architecture című művében foglalta össze. Eredményeit a zenei szakma is elismerte. Beraneket 1983–1986 között meghívták a Bostoni Szimfonikus Zenekar (Boston Symphony Orchestra) igazgatótanácsába.

1952-ben American Academy of Arts and Sciences tagjává fogadták. 1971-ben megkapta az Audio Engineering Society (AES) aranyérmét, 1975-ben az Acoustical Society of America (ASA) aranyérmét. 2003-ban a gépészmérnökök egyesülete, az American Society of Mechanical Engineers (ASME) neki ítélte a Per Brüel-aranyérmet.[7] 2003-ban George W. Bush elnök kezéből vette át a National Medal of Science kitüntetést. Az amerikai építészek egyesületének, az American Institute of Architects-nek (AIA) tiszteletbeli tagja.

2012-ben az akusztika vezető kutatójaként elért tudományos eredményeiért, az akusztika oktatásának fejlesztéséért, az akusztikai tudás széles körű terjesztéséért, és a kínai–amerikai egyetemi akusztikai tudományos csereprogramok előmozdításáért tiszteletbeli tagjává fogadta a Kínai Akusztikai Társaság is.[8]

Művei[szerkesztés]

A BME-OMIKK Központi Könyvtárában fellelhető művei:[9]

  • Zajcsökkentés; ford. Karsai Elekné et al.; Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1967 (640 oldal)
  • Acoustic measurements, Wiley, New York, 1949, 1959 (914 oldal)
  • Noise reduction (Prepared for a special summer program at the Massachusetts Institute of Technology), McGraw-Hill, 1960. (752 oldal)
  • Music, acoustics and architecture, Wiley, New York, 1962. (586 oldal)
  • Acoustics, ASA, Cambridge (MA), 1988. (491 oldal)
  • Acoustical measurements, Revised ed., American Institute of Physics – Acoustical Society of America (ASA), Cambridge (MA), 1988. (841 oldal)
  • Noise and vibration control engineering, Wiley, New York, 1992. (804 oldal)
  • Riding the waves : a life in sound, science, and industry, MIT Press, Cambridge (MA), 2008. (235 oldal)
  • Analysis and Ranking of the Acoustic Disturbance Potential of Petroleum Industry Activities and Other Sources of Noise in the Environment of Marine Mammals in Alaska, Bolt Beranek and Newman Inc., Cambridge (MA), 1989. (307 oldal)
  • (Vér L. Istvánnal közösen): Noise and vibration control engineering : principles and appications, 2. edition, Wiley, Hoboken, New Jersey, 1992, 2006. (966 oldal)

További művei:

  • Acoustics, Acoustical Society of America , McGraw Hill 1954, 1986.
  • Concert Halls and Opera Houses: music, acoustics and architecture, 2. kiadás, Springer Verlag, 2004. (az első kiadás kiadás címe: Music, acoustics and architecture, Wiley, 1962).
  • Concert and Opera Halls: how they sound, American Institute of Physics – Acoustical Society of America (ASA), 1996.
  • (Tim Mellow-val közösen): Acoustics: Sound Fields and Transducers, Elsevier, Oxford, 1st edition, 2012. ISBN 0-123-91421-3.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ http://www.ieeeghn.org/wiki/index.php/Leo_L._Beranek Leo L. Beranek életrajza, Global History Network
  2. ↑ „Leo Beranek, founder of WCVB, dies at 102”, wcvb.com, 2016. október 12. (Hozzáférés ideje: 2016. október 13.) (angol nyelvű) 
  3. ↑ Hafner, Katie, Lyon, Matthew. Where Wizards Stay Up Late: The Origins of the Internet. New York: Touchstone, 83. o. (2001). ISBN 0684872161 
  4. ↑ Raytheon Announces Agreement to Purchase BBN Technologies. PR Newswire, 2009. szeptember 1. [2013. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 13.)
  5. ↑ Raytheon Completes Acquisition of BBN Technologies. PR Newswire, 2009. október 26. [2013. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 13.)
  6. ↑ Raytheon buys BBN for 'about $350m'. The Register, 2009. október 27. (Hozzáférés: 2012. május 28.)
  7. ↑ Névadója Per Vilhelm Brüel (*1915) dán elektromérnök, a Brüel & Kjær elektronikai műszergyártó cég egyik alapítója.
  8. ↑ Honorary Membership of the Acoustical Society of China (ASA közlemény)
  9. ↑ ALEPH OPAC (Open Public Library Access) keresési eredménylap. (2013. november 1.)

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Leo_Leroy_Beranek&oldid=26719046”