Lendvai Ildikó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Beroesz (vitalap | szerkesztései) 2009. október 6., 18:37-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 87.97.12.243 (vita) szerkesztéséről Matthew szerkesztésére)

Lendvai Ildikó (Debrecen, 1946. július 20.) magyar politikus, országgyűlési képviselő, a Magyar Szocialista Párt frakcióvezetője 2002 és 2009 között. 2009-ben a párt elnökévé választották.

Tanulmányai

Gyermekkorát – édesapja munkahelyeit követve – Nagykanizsán, Pécsett és Szolnokon töltötte. Ötéves volt, amikor a család Budapestre költözött, általános és középiskolai tanulmányait itt végezte. 1964-ben a Varga Katalin Leánygimnáziumban érettségizett. 1972-ben magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, 1974-ben végezte el a filozófia kiegészítő szakot.

Rendszerváltás előtti pályafutása

1969 és 1972 között a Móra Ferenc Gimnázium tanára volt, majd 1974-ig a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem[1] filozófia tanszékének tanársegédeként dolgozott. 1974-ben lépett be az Magyar Szocialista Munkáspártba. 1974-től dolgozott a KISZ Központi Bizottsága kulturális osztályán, majd 1981 és 1984 között az MTA aspiránsa volt. 1984-től 1989-ig az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályán dolgozott előbb munkatársként, majd alosztályvezetőként, 1988 és 1989 között osztályvezető-helyettesként. Kritikusai szerint itt az MSZMP kultúrpolitikája által veszélyesnek tartott művek, előadók megjelenéseit korlátozta és része volt a szegedi Tiszatáj irodalmi lap 1986-os betiltásában is.[2] Az biztos, hogy Aczél György cenzoraként működött ezen minőségében.[3]

Rendszerváltás utáni pályafutása

A Gondolat Könyvkiadó igazgatója volt 1989 és 1995 között. 1989-ben a Magyar Szocialista Párt alapító tagja. 1990-ben a budapesti párttanács ügyvivőjévé, 1994-ben a párt budapesti szervezet elnökévé és az országos elnökség tagjává választották, utóbbi tisztségét 1998-ig viselte. Eközben 1992 és 1994 között az országos nőtagozat alapító elnöke is volt.

Az 1994-es országgyűlési választáson a budapesti XXII. kerület (Budapest, 32. választókerület) országgyűlési képviselőjévé választották, amit 1995-től, kiadóigazgatói posztjáról történt lemondása után főhivatásban látott el. 1998-ban a budapesti területi listáról került be az Országgyűlésbe, az egyéni mandátumot a fideszes Németh Zsolt szerezte meg. Az MSZP-frakció helyettes vezetőjévé választották.

2000-ben a párt országos alelnökévé választották, emiatt megvált a budapesti szervezet elnöki és a frakcióvezető-helyettesi tisztségéről.

A 2002-es országgyűlési választáson ismét megszerezte a budafok-tétényi kerület egyéni mandátumát. Az MSZP képviselőcsoportjának vezetőjévé választották, ilyen minőségében a Házbizottság tagja is volt. 2004-ben, a félidei tisztújításkor megerősítették pozíciójában. A 2006-os országgyűlési választáson újra egyéni mandátumot szerzett, majd ismét az MSZP frakcióvezetőjévé választották. 2008-ban a képviselőcsoport ismét megerősítette frakcióvezetői pozíciójában. Gyurcsány Ferenc 2009 márciusi lemondása után az MSZP elnökévé választották 2009. április 5-én.[3]

Családja

Édesapja színházi rendező, édesanyja pedagógus volt. Férje orvos, egy fiúgyermekük született.

Jegyzetek

  1. Jelenleg "Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar" néven a Pannon Egyetem része.
  2. Unger Gabriella – Ellenkultúra és állambiztonság
  3. a b Lendvai: háttéralkukkal a csúcsra, Index, 2009. április 5.

Források

Sablon:MSZPelnök