Lehetetlen tárgy
A lehetetlen tárgy az optikai csalódások egyik típusa, ahol egy kétdimenziós ábrát úgy érzékelünk, mintha az háromdimenziós lenne, és közben geometriailag lehetetlen megvalósítani a valóságban. A lehetetlen tárgyakat csak megrajzolni lehet, de megépíteni a valóságban nem lehet.
Az optikai csalódások a látási folyamat téves észlelései, melyek általában azért jönnek létre, mert a látvány az érzeteket kiértékelő neuronrendszer számára egymásnak ellenkező módon értelmezhető jeleket tartalmaz.
A legtöbb esetben a lehetetlenség nyilvánvalóvá válik néhány másodperc múlva, mégis az első impresszió egy 3D tárgyról marad meg.
Vannak olyan rajzok, ahol a lehetetlenség nem derül ki azonnal, és csak a behatóbb vizsgálat után válik világossá: ez lehetetlen.
A hatás azon alapul, hogy az ábrákon minden térbeliséget sugalmazó utalást eltávolítanak. Agyunk megkísérli, például a kocka esetében is, a megszokott és elvárt kocka-modellt ráilleszteni a képre. A szemünk nem kap segítséget ahhoz, hogy gyorsan eldöntse melyik rész esik közelebb, így aztán próbálgat perspektívát alkalmazni, hol így, hol úgy.
Tartalomjegyzék |
Történet [szerkesztés]
Oscar Reuterrsvärd svéd művész volt az első, aki lehetetlen tárgyakat tervezett. Úgy is hívták: „A lehetetlen tárgyak atyja”.
1934-ben rajzolta az úgynevezett Penrose-háromszöget, néhány évvel Penrose előtt. Ez a rajz nem teljesen azonos a később híressé vált Penrose-háromszöggel, mert Reuterrsvärd a háromszög oldalait kockákból állította össze.
Roger Penrose,angol matematikus, miután meghallgatta Maurits Cornelis Escher, holland grafikus egyik előadását, újra felfedezte a lehetetlen háromszöget, és 1958-ban publikálta a British Journal of Psychology-ban. A cikk utal Escherre, aki felkeltette az érdeklődését a lehetetlen tárgyak iránt. Oscar Reuterrsvärdről nem tudtak.
Maurits Cornelis Escher, holland grafikus 1930-tól publikált lehetetlen ábrákat.1957-ben rajzolta meg az első lehetetlen ábráját, a mágikus kockát.
Számos más művész, grafikus alkotott perspektivikus paradoxonokat (Jos de Mey, Shigeo Fukuda, Sandro del Prete, Guido Moretti, Tamás F. Farkas , Mathieu Hamaekers, stb.)
Példák [szerkesztés]
A Penrose-háromszög a leghíresebb és legegyszerűbb lehetetlen ábra. Elődjét 1934-ben Oscar Reuterrsvärd svéd művész alkotta kétdimenziós kockarajzokból.
.
Maurits Cornelis Escher kockája Hyzer-illúzió. Ez is egy lehetetlen tárgy, amit csak megrajzolni lehet, de megépítnei lehetetlen
.
Penrose lépcsőjét szintén csak megrajzolni lehet, megépíteni nem.
.
Orosz István (grafikus) (művésznevén: Utisz) sarokháza optikai csalódás, mely egyben lehetetlen konstrukció is.
.
A lehetetlen kockát Necker-kockának is hívják. Az ábrán látható, hogy az optikai csalódásból hogyan lehet egy lehetetlen tárgyat rajzolni:
.
Irodalom [szerkesztés]
- Lőw Péter: Nem hiszek a szememnek. Természet világa. 2008. 161-165. o.
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
- www.michael-bach.de/ot
- www.archimedes-lab.org
- http://mathworld.wolfram.com/illusion.html
- http://optikaicsalodas.lap.hu
- Maurits Cornelis Escher
- Oscar Reuterrsvärd
- Roger Penrose
- Maurits Cornelis Escher
- Orosz István (grafikus)
- Illúzió

