Lehetetlen tárgy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A lehetetlen tárgy az optikai csalódások egyik típusa, ahol egy kétdimenziós ábrát úgy érzékelünk, mintha az háromdimenziós lenne, és közben geometriailag lehetetlen megvalósítani a valóságban. A lehetetlen tárgyakat csak megrajzolni lehet, de megépíteni a valóságban nem lehet.

Az optikai csalódások a látási folyamat téves észlelései, melyek általában azért jönnek létre, mert a látvány az érzeteket kiértékelő neuronrendszer számára egymásnak ellenkező módon értelmezhető jeleket tartalmaz.

A legtöbb esetben a lehetetlenség nyilvánvalóvá válik néhány másodperc múlva, mégis az első impresszió egy 3D tárgyról marad meg.

Vannak olyan rajzok, ahol a lehetetlenség nem derül ki azonnal, és csak a behatóbb vizsgálat után válik világossá: ez lehetetlen.

A hatás azon alapul, hogy az ábrákon minden térbeliséget sugalmazó utalást eltávolítanak. Agyunk megkísérli, például a kocka esetében is, a megszokott és elvárt kocka-modellt ráilleszteni a képre. A szemünk nem kap segítséget ahhoz, hogy gyorsan eldöntse melyik rész esik közelebb, így aztán próbálgat perspektívát alkalmazni, hol így, hol úgy.

Tartalomjegyzék

Történet [szerkesztés]

Oscar Reuterrsvärd svéd művész volt az első, aki lehetetlen tárgyakat tervezett. Úgy is hívták: „A lehetetlen tárgyak atyja”.

1934-ben rajzolta az úgynevezett Penrose-háromszöget, néhány évvel Penrose előtt. Ez a rajz nem teljesen azonos a később híressé vált Penrose-háromszöggel, mert Reuterrsvärd a háromszög oldalait kockákból állította össze.

Roger Penrose,angol matematikus, miután meghallgatta Maurits Cornelis Escher, holland grafikus egyik előadását, újra felfedezte a lehetetlen háromszöget, és 1958-ban publikálta a British Journal of Psychology-ban. A cikk utal Escherre, aki felkeltette az érdeklődését a lehetetlen tárgyak iránt. Oscar Reuterrsvärdről nem tudtak.

Maurits Cornelis Escher, holland grafikus 1930-tól publikált lehetetlen ábrákat.1957-ben rajzolta meg az első lehetetlen ábráját, a mágikus kockát.

Számos más művész, grafikus alkotott perspektivikus paradoxonokat (Jos de Mey, Shigeo Fukuda, Sandro del Prete, Guido Moretti, Tamás F. Farkas , Mathieu Hamaekers, stb.)

Példák [szerkesztés]

A Penrose-háromszög a leghíresebb és legegyszerűbb lehetetlen ábra. Elődjét 1934-ben Oscar Reuterrsvärd svéd művész alkotta kétdimenziós kockarajzokból.

Penrose-háromszög, és az ördög villája

.

Maurits Cornelis Escher kockája Hyzer-illúzió. Ez is egy lehetetlen tárgy, amit csak megrajzolni lehet, de megépítnei lehetetlen

Escher kockája

.

Penrose lépcsőjét szintén csak megrajzolni lehet, megépíteni nem.

Penrose-lépcső

.

Orosz István (grafikus) (művésznevén: Utisz) sarokháza optikai csalódás, mely egyben lehetetlen konstrukció is.

Sarokház

.

A lehetetlen kockát Necker-kockának is hívják. Az ábrán látható, hogy az optikai csalódásból hogyan lehet egy lehetetlen tárgyat rajzolni:

Necker kocka

.

Irodalom [szerkesztés]

  • Lőw Péter: Nem hiszek a szememnek. Természet világa. 2008. 161-165. o.

Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]

Források [szerkesztés]