Lebegés (hangtan)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felül két közeli frekvenciájú rezgés, alul az eredményként kapott különbségi rezgés

Két közeli frekvenciájú hang együttes megszólaltatásakor egy periodikusan ingadozó erősségű hangot hallunk. Ezt a jelenséget lebegésnek nevezzük. A lebegés frekvenciája megegyezik a megszólaltatott hangok frekvenciáinak különbségével. Ez belátható a következő trigonometriai összefüggés alapján:

\cos{2\pi f_1 t}+\cos{2\pi f_2 t} = 2 \cos\left(2\pi \frac{f_1+f_2}{2} t\right) \cos\left(2\pi \frac{f_1-f_2}{2} t\right), tehát az f_1 és f_2 frekvenciájú rezgések összetételekor olyan eredő rezgést kapunk, aminek a frekvenciája f_1 és f_2 számtani közepe, és amit egy | f_1-f_2 |/2 rezgésszámú szinuszhullám modulál.

Távíró jelek vételénél a helyi oszcillátorral állítjuk elő a kívánt hangmagasságot, a beat-frekvenciát.

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]