Laysani réce

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Laysani réce
Laysan Teal (aka Laysan Duck).jpg
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lúdalakúak (Anseriformes)
Család: Récefélék (Anatidae)
Alcsalád: Réceformák (Anatinae)
Nemzetség: Úszórécék (Anatini)
Nem: Anas
Faj: A. laysanensis
Tudományos név
Anas laysanensis
(Rothschild, 1892)
Elterjedés
Anas laysanensis distribution map.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Laysani réce témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Laysani réce témájú kategóriát.

A laysani réce (Anas laysanensis) a madarak osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe és a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régebbi rendszerezések a tőkés réce alfajaként sorolták be Anas platyrchynchos laysanensis néven.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hawaii-szigetekhez tartozó, nagyjából 350 hektáros Laysan-szigeten honos. Egyike a sziget endemikus madárfajainak.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Viszonylag kis testű récefaj. Nagyon hasonlít a közeli rokon tőkés récére, de hiányoznak a hímről annak díszes színű fejtollai. Teste sötét gesztenyebarna, feje és nyaka szinte feketébe hajlóan sötétbarna. A két ivar közötti ivari dimorfizmus mértéke nagyon csekély (szemben a tőkés récével). A két ivar közötti különbség mindössze annyi, hogy a hímeknél csak a szem körüli részen láthatóak fehér színű tollak, szemben a tojóval, melynél az arc többi részén és a nyakon is előfordulhatnak. További elkülönítő bélyeg a lábak színe, mely a tojóknál a testszínnel megegyező barnás, a hímeknél viszont élénk narancssárga. Néhány hímnek nászidőszakban zöldes fényű fekete tollak nőnek a fején, de a többségnek nincs nászruhája, egész évben ugyanúgy néznek ki. Ez feltehetőleg azért alakult így, mert nem él más récefaj a szigeten, így nincs szükség megkülönböztető tollazatot ölteniük a hímeknek nász idejére sem.

A hím
a tojó és fiókái

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A récék többnyire a sziget brakkvízű területein (ahol keveredik a tengervíz az édesvízzel) fordulnak elő. Többnyire az esti és a reggeli órákban szoktak táplálék után kutatni. Tápláléka vízinövényekből, a sziget szárazföldi részén található növényekből áll, de előszeretettel vadászik szentjánosbogarakra is.

A faj viszonylag gyenge repülő, mivel a szigeten nem éltek emlős ragadozók, így ritkán kellett repülve menekülnie. De röpképességét nem vesztette el teljesen, mint az sok szigetlakó madárfajjal elő szokott fordulni.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A faj fészkét a sziget középső részén található sósvizű lagúna partján levő növényzet rejtekébe építi. Fészekalja 5-7 zöldes színű tojásból áll, melyeken a tojó 26 napig kotlik. Mint az az úszórécéknél általános, a faj nősténye is egyedül költi ki és neveli fel a fiókáit.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Noha 500-700 egyed körüli állományával a Laysani réce ma is veszélyeztetett fajnak számít, populációjának története így is sikertörténetnek számít a természetvédelemben.

Korábban eléggé elterjedt faj volt a szigeten. 1890-ben a szigeten a nagyszámú tengeri madár által felhalmozott guanó kitermelésé céljából bányásztelep létesült. A bányászok egyik kedvelt elfoglaltsága volt a vadászat, melynek fő tárgya a Laysani réce volt, mert húsával változatosabbá tehették étrendjüket. Ráadásul a bányákban dolgozó munkások élelmezése céljából nyulakat engedett szabadon a szigeten. Ezek természetes ragadozók híján erőteljesen elszaporodtak és letarolták a növényállományt, szinte teljesen tarra rágva a szigetet.

Mindezek következményeként 1912-re mindössze 12 egyed maradt életben a szigeten a fajból. Miután a sziget is része lett a Hawaii szigeteki Madárrezervátumnak intenzív fajmentő munkába kezdtek a természetvédők. Először is kiirtották a nyulakat, majd miután a növényzet kezdett helyreállni és a szabadon élő madarak állományai növekedésnek indultak, fogságban nevelt egyedekkel erősítették meg a populációt. A szigeten jelenleg élő 500-700 egyed valószínűleg az a maximális mennyiség amennyit a sziget el tud tartani.

Tartása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A faj fogságban való tartása és tenyésztése az 1960'-as években kezdődött. Először a honolului állatkertben kezdődött el a tenyésztés, majd bekapcsolódott a brit Wildfowl Trust is. A Laysani réce viszonylag könnyen tartható faj, kis méretű röpdékben és kis tavakon is tartható. A legfontosabb, hogy olyan helyen kell tartani, ahol véletlenül sem érintkezhet vadon élő tőkés récékkel, mert ezekkel minden gond nélkül képes kereszteződni, ami mindenképpen kerülendő.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Laysanente című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]