Lawrence Block

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lawrence Block
Élete
Született 1938. június 24. (76 éves)
Buffalo, New York,  USA
Nemzetiség amerikai
Pályafutása
Írói álneve Chip Harrison
Paul Kavanagh
Lee Duncan
Sheldon Lord
Jellemző műfaj(ok) regény, novella
Irodalmi díjai Shamus-díj, Edgar-díj, Maltese Falcon-díj, Mystery Grand Master-cím, Cartier Gyémánt Tőr-díj
Weboldal

Lawrence Block (New York, Buffalo, 1938. június 24.) amerikai krimiíró. Két legismertebb sorozata az alkoholizmusából felépülő magánnyomozó, Matthew Scudder bűnügyi eseteit feldolgozó regényei, illetve Bernie Rhodenbarr, a betörők úriemberének titulált tolvaj történetei.

Jelenleg második feleségével, Lynne Blockkal él, szabadidejüket utazással töltik – saját elmondásuk szerint több mint száz országban voltak már.

Írói pályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Block évtizedek óta tanulmányozza New York utcáit, a legtöbb regényének is ez a helyszíne. Eddigi karrierje alatt több mint hatvan regényt és száznál is több novellát írt, ráadásul nyugdíj helyett a mai napig dolgozik, pihenés gyanánt pedig távgyalogló versenyeken vesz részt. A jellegzetes, (ön)ironikus stílussal dolgozó szerzőt a kortárs krimi egyik legfontosabb alakjaként tisztelik; bár nem reformálta meg a műfajt, gazdag életművével jócskán túllépett a mesterember státuszon.

Korai évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pályája kezdetén több álnéven is publikált (Chip Harrison, Paul Kavanagh, Lee Duncan, Sheldon Lord), jobbára megélhetést biztosító szoftpornó-regényeket, illetve ponyvákat. Már az 1960-as éveket is meglehetős termékenységgel zárta, a karrierje azonban csak az 1970-es évek vége, 1980-as évek eleje felé kezdett el felfelé ívelni. Ugyan a novellaírás végigkísérte egész életét (sokat publikált többek között a neves Ellery Queen’s Mystery Magazine-ben, valamint az Alfred Hitchcock’s Mystery Magazine-ben), és önálló kötetei is szép számmal akadnak (melyek közt van horrorsztori, levélregény, és több, magával az írással foglalkozó munka is), a hírnevét alapvetően mégis a sorozatainak köszönheti.

Sorozatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legkevésbé jelentős Chip Harrison-széria erotikus fejlődésregényekből Rex Stout-karakterűre váltó könyveket tartalmaz, míg az 1960-as években nagy elánnal megkezdett, jóval népszerűbb Evan Tanner-sorozat az aludni képtelen kém történeteit nyújtja. Az életmű gerincét azonban a hammetti ihletésű, magánnyomozós Matthew Scudder-széria adja: az aljas utcákon és ügyekben fáradhatatlanul talpaló magánhekus történetei részben erőteljes elbeszélő hangjuknak, de sokkal inkább annak köszönhetik hírüket, hogy a műfajban egyedülálló módon a főhőst öregedő, személyiségfejlődésen keresztülmenő figuraként jelenítik meg. Hasonlóan jelentősek az antikvárius-betörő kalandjait elmesélő Bernie Rhodenbarr-kötetek is, valamint a 2000-es évekre kiteljesedő, bélyeggyűjtő bérgyilkosról szóló J. P. Keller-regények. A jó kedélyű, eszes betörő és az instrospektív, érzékeny bérgyilkos életét bemutató írások Block különleges érzékéről tanúskodnak, mellyel képes olyan karaktereket teremteni, akik választott, morálisan igen elítélendő foglalkozásuk ellenére nagyon is szerethető alakok lesznek.

Munkásságai a közelmúltból[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2007-ben a My Blueberry Nights című film forgatókönyvének a megírásában működött közre.

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Crime Writers Association Életmű-díj
  • Gumshoe Életmű-díj (2005)
  • Edgar-díj az A Dance At The Slaughterhouse c. művéért (1991)
  • Nero-díj a Betörő, aki szeretett Kiplinget idézni c. művéért (1979)

Regényei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Matthew Scudder-sorozat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Matthew Scudder alkoholista exzsaru, aki az első regény, az 1976-os Apák bűnei cselekménye előtt hagyta el a családját és távozott az NYPD-ből, mert nem tudott megbirkózni a tudattal, hogy véletlenül egy fiatal lány halálát okozta. A Hell's Kitchen egyik szállodájában bérel egy szobát, és nemhivatalos magánnyomozóként dolgozik, vagy ahogy ő mondja: barátoknak tesz szívességeket. A sorozat központi témája a halandóság: Scudder főleg az első pár epizódban sokszor van egyedül templomokban, a saját és mások életéről elmélkedve.

Az ötödik részben, az 1982-es Nyolcmillió halálban (sokan ezt tartják a széria legjobbjának) van az első jellemfejlődés, a regény végén ugyanis Scudder elmegy egy anonim alkoholista gyűlésre. Block ezzel tervezte befejezni a sorozatot, azonban egy korábban tett ígérete miatt később mégis folytatta (akkori szerkesztőjének megígérte, hogy ír még egy novellát). Az 1986-ban megjelent Ha a szent kocsma is bezár végül nem csak sikeres visszatérés lett, hanem az egyik kedvenc darabja mind az írónak, mind a rajongóinak.

A jelenleg tizenhat kötetből álló Scudder-sorozatból eddig nyolc könyv jelent meg magyarul, a legutolsó 2010-ben.

  • Az apák bűnei (1976; magyar kiadás: 2004, Agave Könyvek ISBN 963 863 6188)
  • A halál völgyében (1976; magyar kiadás: 2005, Agave Könyvek ISBN 963 711 8071)
  • A pusztítás és teremtés ideje (1977, magyar kiadás: 2004, Agave Könyvek ISBN 963 864 8309)
  • Döfés a sötétben (1981; magyar kiadás: 2007, Agave Könyvek ISBN 9789637 118739)
  • Nyolcmillió halál (1982; magyar kiadás: 2007, Agave Könyvek ISBN 9789637 118746)
  • Ha a szent kocsma is bezár (1986; magyar kiadás: 2008, Agave Könyvek ISBN 9789637118982)
  • A penge élén (1989; magyar kiadás: 2009, Agave Könyvek ISBN 978-963-9868-28-1)
  • Hosszú út a sírkertbe (1990; magyar kiadás: 2010, Agave Könyvek ISBN 978-963-9868-90-8)
  • A Dance at the Slaughterhouse (1991)
  • A Walk Among the Tombstones (1992)
  • The Devil Knows You're Dead (1993)
  • A Long Line of Dead Men (1994)
  • Even the Wicked (1997)
  • Everybody Dies (1998)
  • Hope to Die (2001)
  • All the Flowers Are Dying (2005)
  • A Drop of the Hard Stuff (2011)

Burglar-sorozat (Bernie Rhodenbarr-sorozat)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bernie Rhodenbarr a főszereplője Block humoros-rejtélyes krimijeinek, a Burglar-sorozatnak. Az eleinte kisstílű tolvajnak tűnő karakter a zárak és betörések mestere, a folyamatos izgalom érzetének függésében éli mindennapjait. A történet rendszerint véletlen egybeesések sorára épül, Rhodenbarr betörései során váratlanul holttestekre bukkan és gyakran kell a rendőrség elől menekülnie, de végül minden epizódban tisztázza magát. Az eddig tíz résznél tartó sorozatban Rhodenbarr folyamatos jellemfejlődésen megy keresztül, életének végig szemtanúi lehetünk, s közben állandó mellékszereplők is beépülnek a történetekbe. Mindegyik kötet megjelent magyar nyelven, a legutolsó 2010-ben.

  • A betörő, aki parókát viselt (1977; magyar kiadás: 2004, Agave Könyvek ISBN 963-711-801-2)
  • Betörő a szekrényben (1978; magyar kiadás: 1984, Magvető ISBN 963-14-0244-4, 2005-ben A betörő, akit szekrénybe zártak címmel újra kiadta az Agave Könyvek ISBN 963 711 8101)
  • A betörő, aki szeretett Kiplinget idézni (1979; magyar kiadás: 2006, Agave Könyvek ISBN 963 711 8012)
  • A betörő, aki Spinozát olvasott (1980; magyar kiadás: 2007, Agave Könyvek ISBN 963 789637)
  • A betörő, aki úgy festett, mind Mondrian (1983; magyar kiadás: 2007, Agave Könyvek ISBN 978 963 7118814)
  • A betörő, aki eladta Ted Williamst (1994; magyar kiadás: 2008, Agave Könyvek ISBN 9789639868045)
  • A betörő, aki Bogartnak képzelte magát (1995; magyar kiadás: 2008, Agave Könyvek ISBN 978-963-9868-17-5)
  • A betörő, akit temetni veszélyes (1997; magyar kiadás: 2009, Agave Könyvek ISBN 978-963-9868-34-2)
  • A betörő, aki zabot hegyezett (1999; magyar kiadás: 2009, Agave Könyvek ISBN 978-963-9868-58-8)
  • A betörő, aki portyára indult (2004; magyar kiadás: 2010, Agave Könyvek ISBN 978-963-9868-87-8)

J.P. Keller-sorozat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

John Paul Keller a főszereplője Block bérgyilkos sorozatának. Keller először az 1990-es években tűnt fel egy Playboynak írott rövid történetben, végül Block 1998-ban egy teljes regényt írt köré Bérgyilkos címmel. Kellert megbízatásai rendszerint különböző városokba viszik, ahol meg kell ölnie valakit. Szabadidejében bélyegeket gyűjt és a visszavonulásról ábrándozik, ami sosem akar eljönni. A sorozat érdekessége, hogy Block egy hidegvérű bérgyilkost ábrázol emberi oldaláról, érzésekkel és a mindennapi élet apró dolgaival. Eddig négy kötet jelent meg, mindegyiknek van magyar kiadása is, a legutolsó rész 2008-ban látott napvilágot.

Evan Tanner-sorozat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • The Thief Who Couldn't Sleep (1966)
  • The Canceled Czech (1966)
  • Tanner's Twelve Swingers (1967)
  • The Scoreless Thai (a.k.a. Two for Tanner) (1968)
  • Tanner's Tiger (1968)
  • Here Comes a Hero (a.k.a. Tanner's Virgin) (1968)
  • Me Tanner, You Jane (1970)
  • Tanner on Ice (1998)

Chip Harrison-sorozat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • No Score (1970)
  • Chip Harrison Scores Again (1971)
  • Make Out With Murder (a.k.a. The Five Little Rich Girls) (1974)
  • The Topless Tulip Caper (1975)

Egyéb regényei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • $20 Lust (1961) (később Cinderella Sims címmel újra kiadva)
  • Death Pulls a Doublecross (1961) (később Coward's Kiss címmel újra kiadva)
  • Mona (1961) (később Sweet Slow Death and Grifter's Game címmel újra kiadva)
  • Markham (1961) (később You Could Call It Murder címmel újra kiadva)
  • Pads Are for Passion (1961, Sheldon Lordként)
  • Fidel Castro Assassinated (1961, Lee Duncanként)
  • The Girl with the Long Green Heart (1965)
  • Deadly Honeymoon (1967)
  • After the First Death (1969)
  • Such Men Are Dangerous (1969, Paul Kavanaghként)
  • The Specialists (1969)
  • Ronald Rabbit Is a Dirty Old Man (1971)
  • The Triumph of Evil (1971, Paul Kavanaghként)
  • Not Comin' Home to You (1974, Paul Kavanaghként)
  • Ariel (1980)
  • Random Walk (1988)
  • Enough Rope: Collected Stories (2002)
  • Small Town (2003)
  • My Blueberry Nights (2007)
  • Lucky at Cards (2007)

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Lawrence_Block című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]