Laura Nyro

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laura Nyro
Életrajzi adatok
Születési név Laura Nigro
Született 1947. október 18.
New York, Amerikai Egyesült Államok
Elhunyt 1997. április 8. (49 évesen)
Pályafutás
Műfajok soul, jazz, doo-wop
Aktív évek 1966–1997
Hangszer zongora
Hang Kontraalt
Kiadók Columbia Records

Laura Nyro weboldala

Laura Nyro (New York, 1947. október 18.Danbury, 1997. április 8.) amerikai dalszövegíró-énekesnő volt. Számos lemezt adott ki. A kritikusok szerint a legjobb lemeze a Eli and the Thirteenth Confession. Legsikeresebb dalai a Blowing Away, a Wedding Bell Blues, a Stoned Soul Picnic, a Sweet Blindness, a Save The Countryés az Eli's Coming. Laura Nyro 1997. április 8-án halt meg petefészekrákban. 2012-ben beiktatták a Rock and Roll Hall of Fame legendái közé.[1]

Fiatalkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bronxban született, zsidó családban nőtt fel Gilda Mirsky Nigro, és Louis Nigro jazz zenész gyermekeként. Már az iskolában énekelt, kedvenc zenészei voltak John Coltrane, Nina Simone, Pete Seeger, Curtis Mayfield, Van Morrison, és a kor nagy lányegyüttesei a The Supremes, Martha and the Vandellas és a The Shirelles. Laurát a Manhattan’s High School of Musicba íratták be. Emlékei szerint még tízéves sem volt, amikor először megpróbálkozott a dalszövegek írásával. Az éneklés mellett kitűnően zongorázott és gitározott.

Karrierje - 31 év a zene bűvöletében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

David Geffen, a rangos lemezkiadó főnöke fedezte fel tehetségét, akivel nagyon jó barátságban voltak. Laura még tizenhét éves sem volt, amikor megírta And When I Die című dalát, amelyből a Blood, Sweat and Tears énekese David Clayton-Thomas csinált sikert. Első albuma 1966-ban jelent meg More Than a New Discovery címmel, amelyet több mint egy tucat további lemez követett. Közülük a Christmas and the Beads of Sweat, az It’s Gone Take a Miracle, az Season of Lights és az 1976-os Smile. Ez utóbbi nagy sikert aratott. Utoljára 1993-ban vonult stúdióba, utána már a szörnyű betegséggel, a petefészekrákkal harcolt. Mindössze két hónappal halála előtt a Columbia Records megjelentette legsikeresebb dalait a Stoned Soul Picnic – The Best of Laura Nyro címmel. A lemez 34 harmincnégy dalt tartalmazott mégis a lemezeladási listákon egy lemeze sem került be a TOP 10-be, szerzőként viszont az élen járt: több mint egy tucat szerzeménye más sztárok jóvoltából került a különböző listákra. Laura Nyro zenei érdeklődése meglehetősen sokrétű volt. Fő erőssége a progresszív rock, és a dzsesszrock volt. Laura Nyro sok zenészre gyakorolt jelentős hatást, köztük Ricky Lee Jones rhythm and blues előadóra és az alternatív zene kiváló énekesnőjére és szerzőjére, Suzanne Vegára. Halála után több válogatás lemeze jelent meg, élen az Angel of Darkness-szel, amelyen csak kiadatlan dalok vannak.

Magánélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Laura biszexuális volt. Ugyan férjhez ment David Bianichi-hez 1970-ben, de 1971-ben el is váltak. Rövidebb párkapcsolata volt Jackson Browne énekes-dalszövegíróval (mindössze fél évig tartott kapcsolatuk), még végül egy hölggyel, Maria Desiderio(1954–1999) festőművésszel találta meg a boldogságot a nyolcvanas években, párkapcsolatuk 17 évig tartott.

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1996-ban az orvosok petefészekrákot diagnosztizáltak nála, édesanyja ápolta Danbury, connecticuti otthonában. 1997. október 8-án Laura Nyro belehalt a betegségébe. Emlékét számos könyv, válogatáslemez és feldolgozott dalai őrzik. Laura Nyro mindössze 49 éves volt.

Lemezei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Stúdió

Koncertlemezek

Válogatáslemezek

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Rock and Roll Hall of Fame Inductees 2012. Rock and Roll Hall of Fame, 2012. (Hozzáférés: 2012. március 27.)