Latin-Amerika
Latin-Amerika
| Területe | 21,069,501 km² |
|---|---|
| Népessége | 560,287,688 |
| Államok | 20 |
| Függő területek | 4 |
| GDP | 2260 milliárd $ (Deviza) 4500 milliárd $ (PPP) |
| Beszélt nyelvek | spanyol, portugál, francia, kecsua, ajmara, azték, maja nyelvek, guaraní, olasz, angol, német, walesi, holland |
| Időzónák | UTC -3:00-tól (Brazília) UTC -8:00-ig (Mexikó) |
| Legnagyobb városai | Mexikóváros São Paulo Buenos Aires Rio de Janeiro Lima Bogotá Santiago de Chile Havanna |
Latin-Amerika az Amerikai Kontinens újlatin – főként spanyol és portugál nyelvű[1] – országainak összefoglaló (nem földrajzi alapú) megnevezése.[2]
Földrajzilag magában foglalja (Északtól Dél felé haladva):
- Mexikót (Észak-Amerika),
- Közép-Amerikát a Karib-térséggel, valamint
- Dél-Amerikát,
vagyis az Amerikai Egyesült Államok és Kanada kivételével jóformán az összes amerikai országot.
Tartalomjegyzék |
Definíció [szerkesztés]
- Hétköznapi értelemben véve a Latin-Amerika kifejezés csupán az amerikai kontinens azon területeire utal, ahol spanyolul vagy portugálul beszélnek.
- Más értelmezés szerint viszont az összes olyan országot magában foglalja, ahol a lakosság nagy része a latinból származó újlatin nyelvet beszél. Így tehát Latin-Amerika fogalmába gyakran beleértjük a francia és az újlatin alapú kreol nyelvű amerikai országokat is. Ezt a nézetet erősíti a tény, hogy kezdetben már magát fogalmat is III. Napóleon alkotta meg a Franciaország területi érdekei miatt.
- Gazdasági értelemben beletartozik az Egyesült Államok is (főként a déli rész), hiszen a nagy latin-amerikai gazdasági társaságok (pl. a spanyol nyelvű szórakoztatóipar) székhelyei is többnyire már az USA-ban vannak.
| Független államok | Franciaország tengerentúli területei |
Hollandia társult államai |
Egyesült Államok társult állama |
||
|---|---|---|---|---|---|
Érdekességek [szerkesztés]
- A latin-amerikai népesség műveletlen rétegei nincsenek is tisztában azzal, hogy nyelvük a latin folytatása, s hogy ezért kapta a kontinens ezt a megkülönböztető elnevezést az angolszász országokkal – USA és Kanada – szemben.
- Az USA-ban élők közül – szintén az iskolázatlanabbak – vannak, akik tévedésből azt hiszik, hogy Latin-Amerikában latinul beszélnek.
- A magyar médiában tájékozatlanságból Latin-Amerika fogalmát sokszor Dél-Amerikáéval azonosítják.
A név eredete [szerkesztés]
A Latin-Amerika elnevezés ötlete a magyarban kevésbé ismert Latin-Európa kifejezésből származik, amelyet Európa újlatin nyelvet beszélő országaiban előszeretettel használnak.[forrás?] Ennek mintájára alkotta meg III. Napóleon az Amérique Latine kifejezést mintegy célzásként szánva az angolszász világnak, remélvén, hogy a többi újlatin nyelvű országban társra talál az amerikai angolszász terjeszkedés megfékezésére.[forrás?] Majd az elnevezés hamar népszerűvé vált a francia, portugál, illetve spanyol ajkú telepesek között.[forrás?]
Demográfia [szerkesztés]
Latin-Amerikában él a világ genetikailag egyik legsokszínűbb emberi populációja. A népesség összetétele országról országra változik, és a világ minden tájáról származó rasszok képviseltetik itt magukat. A populáció többsége európai és amerindián felmenőkkel rendelkezik, de nagy számban él afrikai, illetve kisebb számban ázsiai származású ősökkel rendelkező lakosság is latin-Amerikában.
Amerindiánok [szerkesztés]
Amerika őslakos népei, akiknek száma az erőszakos európai kolonizáció következtében jelentősen lecsökkent, azonban mára újra növekedésnek indult és meghaladja 60 milliót.[forrás?] Ennek ellenére csak Bolíviában alkotnak többséget, ahol a teljes lakosság 55% százalékát teszik ki. Továbbá jelentős kisebbséget alkotnak Peruban (45%), Guatemalában és Ecuadorban (25%).[forrás?]
| Ország | Népesség | Fehér | Mesztic | Mulatt | Amerindián | Fekete | Fehér és mesztic |
Kevert | Egyéb |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Argentína | 40,301,927 | 97%[3] | 3% | ||||||
| Aruba | 100,018 | 80% | 20% | ||||||
| Belize | 311,500 | 49% | 25% | 11% | 6% | 10% | |||
| Bolívia | 9,119,152 | 15% | 30% | 55% | |||||
| Brazília2 | 190,010,647 | 53.7% | 38.5% | 6.2% | 1.6% | ||||
| Chile | 16,800,000 | 52.7-90%[3][4] | 10%-44% | 3,2% | 0,1% | ||||
| Kolumbia | 44,379,598 | 20% | 58% | 14% | 1% | 4% | 3% | ||
| Costa Rica | 4,133,884 | 1% | 3% | 94% | 2% | ||||
| Kuba3 | 11,394,043 | 65% | 10% | 25% | |||||
| Dominikai Köztársaság | 9,365,818 | 16% | 11% | 73% | |||||
| Ecuador | 13,755,680 | 65% | 25% | 3% | 7% | ||||
| El Salvador | 6,948,073 | 9% | 90% | 1% | |||||
| Francia Guyana | 199,509 | 12% | 88% | ||||||
| Guadeloupe | 452,776 | 5% | 95% | ||||||
| Guatemala | 12,728,111 | 40.5% | 59.4% | 0.1% | |||||
| Haiti | 8,706,497 | 95% | 5% | ||||||
| Honduras | 7,483,763 | 1% | 90% | 7% | 2% | ||||
| Martinique | 436,131 | 5% | 95% | ||||||
| Mexikó | 108,700,891 | 12% | 75% | 12% | 1% | ||||
| Holland Antillák | 223,652 | 85% | 15% | ||||||
| Nicaragua | 5,675,356 | 17% | 69% | 5% | 9% | ||||
| Panama | 3,242,173 | 10% | 70% | 6% | 14% | ||||
| Paraguay | 6,669,086 | 95% | 5% | ||||||
| Peru | 28,674,757 | 15% | 37% | 45% | 3% | ||||
| Puerto Rico | 3,944,259 | 80.5% | 0.4% | 8% | 4.1% | 7% | |||
| Saint-Barthélemy | 6,852 | 100% | |||||||
| Saint-Martin | 33,102 | 100% | |||||||
| Saint-Pierre és Miquelon | 7,036 | 100% | |||||||
| Uruguay | 3,460,607 | 88% | 8% | 4% | |||||
| Venezuela 4 | 26,023,528 | 21% | 2% | 10% | 67% | ||||
| Átlag | 562,461,667 | 33.8% | 27% | 15.2% | 10.9% | 4.9% | 4.8% | 1.7% | 1.8% |
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Az adott országokban hivatalos nyelvek, a spanyolt ezen kívül használják még az USA-ban, Belizében és Brazíliában is.
- ↑ Nem keverendő Dél-Amerikával, illetve Spanyol- (Hispano-) Amerikával. Az előbbi földrajzi megnevezés, az utóbbi a spanyol nyelvű országok összefoglaló neve.
- ^ a b Composición Étnica de las Tres Áreas Culturales del Continente Americano al Comienzo del Siglo XXI (PDF)
- ↑ Argentina, como Chile y Uruguay, su población está formada casi exclusivamente por una población blanca e blanca mestiza procedente del sur de Europa, más del 90% E. García Zarza, 1992, 19.
|
||||||||||||||||||||||||||||||||

