Larisszai Philón

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Larisszai Philón (Φίλων, i. e. 154/3–84/3) görög filozófus.

Thesszáliából származott, akadémikus bölcselő volt. Kleitomakhosz tanítványa és utóda, a mithridatészi háború idején i. e. 88-ban Rómába menekült, ahol nemes jelleme és kimagasló műveltsége révén hamar sok barátot szerzett, különösen Ciceróval került szoros kapcsolatba, aki egy előadását hallgatva figyelt fel rá. A filozófiai diszciplínák pontos meghatározása körül is komoly érdemeket szerzett, igyekezett kimutatni a régi és az új akadémia elveinek egyezését, a Harmadik (Új) Akadémia vezetője, Sextus Empiricus szerint az akadémia negyedik korszaka megalapítója. Klitomakhosz és Karneadész követőjeként szkeptikus volt, de a mérsékelt szkepszis híve. Legkiválóbb tanítványa Aszkalóni Antiókhosz volt, de Philón halála után az Akadémia széthullott különböző rivalizáló csoportokra és a neoplatonizmus megjelenéséig nem működött tovább.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ókori lexikon I–VI. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1904.