Rozsdásmellényű gébics
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
_(8077352625)~crop.jpg)
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Lanius souzae Bocage, 1878 | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Rozsdásmellényű gébics témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Rozsdásmellényű gébics témájú kategóriát. |
A rozsdásmellényű gébics vagy Miombo-gébics (Lanius souzae) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a gébicsfélék (Laniidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése[szerkesztés]
A fajt Barboza du Bocage portugál zoológus írta le 1878-ban.[3]
Alfajai[szerkesztés]
- Lanius souzae burigi Chapin, 1950
- Lanius souzae souzae Bocage, 1878
- Lanius souzae tacitus Clancey, 1970
Előfordulása[szerkesztés]
Angola, Botswana, Gabon, a Kongói Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Malawi, Mozambik, Namíbia, Ruanda, Tanzánia és Zambia területén honos.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi száraz szavannák. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 18 centiméter, testtömege 21-30 gramm.[5]
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. június 16.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. június 16.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. június 16.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. június 16.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. június 16.)
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. június 16.)
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve
