Ladó László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ladó László
Született1919. szeptember 6.
Sopron
Elhunyt2007. október 25. (88 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaközgazdász,
egyetemi tanár
SablonWikidataSegítség
Ladó László
Nem található szabad kép.(?)
Ladó László. Neuman János Számítógép-tudományi Társaság. Informatikatörténeti Fórum

Ladó László (Sopron, 1919. szeptember 6.Budapest, 2007. október 25.) magyar katona, közgazdász, a közlekedéstudományok doktora (1969), egyetemi tanár.

Életpályája[szerkesztés]

  • A pécsi Zrínyi Miklós Honvéd Reáliskola, majd a m. kir. Ludovika Akadémia elvégzése után 1941. augusztus 20-án hivatásos tüzér hadnaggyá avatták.[1]
  • A II. világháború után beiratkozott a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági Karára, ahol okleveles közgazda lett 1948-ban. 1951-ben okleveles könyvvizsgáló képesítést szerzett.
  • Munkahelyei: 1941–1945: Honvédség (hadnagy, főhadnagy), 1946–1949: Villamos és Közlekedési Vállalatok Rt. (tisztviselő), 1949–1952: Irodaszervező Gazdasági Iroda (szervező), 1952–1959: Pénzügyminisztérium, Számviteli Osztály (főelőadó), 1959–1963: Pénzügyminisztérium Szervezési Intézet, 1963–1989: Budapesti Műszaki Egyetem (1963-1964 adjunktus, 1964–1971 docens, 1971–1989 egyetemi tanár, 1978–1984 tanszékvezető), 1990–2002: nyugalmazott egyetemi tanár, okleveles könyvvizsgáló.

Kutatási területe[szerkesztés]

  • A szervezés elméletével és módszertanával, vállalati gazdaságtannal (információs rendszerek, anyagmozgatási, tervezési, gazdaságossági számítások) foglalkozott.

Tudományos fokozatai[szerkesztés]

  • a közgazdaságtudományok egyetemi doktora (1948),
  • a közgazdaságtudományok kandidátusa (1957),
  • a közlekedéstudományok akadémiai doktora (1969).

Kitüntetései, elismerései[szerkesztés]

  • Magyar Érdemrend lovagkeresztje, hadiszalagon a kardokkal (1943),
  • a Vitézi Rend tagja (1992),
  • dr. Bartók Nagy András-életműdíj (2005).

Legfontosabb művei[szerkesztés]

  • A gazdaságos belső szállítás. (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1957)
  • Szervezéselmélet és - módszertan, A vezetés szervezési funkciója. (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, 1980 és 1986)
  • Elektronikus gépek alkalmazása az ügyvitelben. (PM Szervezési és Ügyvitelgépesítési Intézetének kiadványa. Budapest, 1962 és 1963)
  • Adatfeldolgozó gépek és rendszerek. (Egyetemi jegyzet. Tankönyvkiadó, Budapest, 1965)
  • A komplex iparvállalati tervezés módszertana. (Társszerzőkkel. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1971)
  • Az ipari folyamatok mozgatási elemei. (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1971)
  • A vezetés, valamint a szellemi alkotómunka és az információrendszer kapcsolata. Vezetési ismertek III. k. (Szerk.: Susánszky J.; Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1971)
  • A szervezés időszerű kérdései.(sorozatszerkesztőként; Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1973)
  • A szervezésoktatás tartalmi fejlesztése. (Felsőoktatási Szemle, 24.1.197-5.)
  • Szervezéselmélet és módszertan. A vezetés szervezési funkciója. (Budapest, 1979, 1980 és 1986)
  • Teljesítmények és ráfordítások (tervezés, mérés, értékelés). (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1981)
  • Az alkotásra való felkészítésről. (Magyar Tudomány, 1982. 8–9. sz.)
  • Focuses of research are changing in organization theory (A szervezéstudományi kutatások súlypontjainak változása). (Periodica Polytechnika, Mechanical Engineering, 27. k. 1983, 1–2 sz.)
  • Informatika Versus hatékonyság? (Közgazdasági Szemle, XXX. k.1983. 10. sz. (társszerzővel)
  • Környezetünk és a vállalati informatika. (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1985)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Honvédségi Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek 1941/37 1941. augusztus 19. 479.o.

Források[szerkesztés]