Laborcradvány
| Laborcradvány (Radvaň nad Laborcom) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Mezőlaborci | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1379 | ||
| Polgármester | Michal Svičin | ||
| Irányítószám | 067 01 | ||
| Körzethívószám | 057 | ||
| Forgalmi rendszám | ML | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 526 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 29 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 223 m | ||
| Terület | 20,14 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 07′ 49″, k. h. 21° 55′ 36″Koordináták: é. sz. 49° 07′ 49″, k. h. 21° 55′ 36″ | |||
| Laborcradvány weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Laborcradvány témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Laborcradvány (1899-ig Horbok-Radvány, szlovákul: Radvaň nad Laborcom, korábban Nižná Radvaň) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában. Izbugyaradvány tartozik hozzá.
Fekvése[szerkesztés]
Mezőlaborctól 16 km-re délre, a Laborc partján fekszik.
Története[szerkesztés]
1379-ben említik először. 1470-ben a Szerdahelyi, 1475-ben az Izbugyai család birtoka. 1550-től a Drugeth és más nemes családoké. 1557-ben 8 és fél portája adózott. A 17. századtól a Kazinczy, Szirmay, Dessewffy családoké és másoké. 1715-ben 10 lakatlan és 17 lakott háza volt. 1787-ben 28 házában 189 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RADVÁNY. Horbok Radvány. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Kazinczy Uraság, lakosai ó hitüek leginkább. Radványtól tsak egy folyó víz választya-el, határja 2 nyomásbéli, zabot, tatárkát, kölest, árpát, és tavaszi búzát terem, erdeje is vagyon.”[2]
1828-ban 20 háza és 155 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Radvány (Horbók), orosz falu, Zemplén vmegyében, Papina fil., 8 r., 150 g. kath., 14 zsidó lak., 422 hold szántófölddel. F. u. Kazinczy. Ut. post. Nagy-Mihály.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Laborczradvány, azelőtt Horbokradvány, laborczmenti ruthén kisközség. Van benne 32 ház, 201 lakossal, kik gör. kath. vallásúak. Saját postája van, de távírója és vasúti állomása Radvány. Három község: Alsó-, Felső-Harbok és Radván egyesüléséből keletkezett. 1440-ben Szerdahelyi Miklóst iktatták Radvány birtokába, 1550-ben pedig, Alsó- és Felső-Horbok részeibe, a négy Drugeth testvért. 1564-ben Hosszúmezey Béla és 1575-ben Maturnay Anna Alsó-Harbokon kap részeket, néhány évvel később pedig a Malikóczyak mind a két Harbokban. Az 1598-iki összeírás már Felsőharbokot nem említi, csak Alsót s ott Wiczmándy Zsigmond s Tamás és Palocsay György szerepelnek, míg Radványban Virginás Boldizsár és Nyárády Albert. Azután, mikor már a Kazinczyak és a Szirmayak az urai, Horbok-Radvány néven szerepel, de a Kovásznay, Dessewffy és Molnár családoknak is volt itt részük. Most Schuster Alajosnak van itt nagyobb birtoka. A községben nincs templom.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.
1964-ben egyesítették Izbugyaradvánnyal.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 1263, többségben ruszin lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.
2001-ben 602 lakosából 429 szlovák, 139 ruszin és 25 cigány volt.
2011-ben 585 lakosából 372 szlovák és 165 ruszin.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Görögkatolikus temploma 1791-ben épült barokk-klasszicista stílusban.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
További információk[szerkesztés]
A Mezőlaborci járás települései | ||
|---|---|---|
Mezőlaborc (Medzilaborce) | ||
Bajna (Zbojné) · Csabaháza (Čabalovce) · Csebény (Čabiny) · Izbugyabéla (Zbudská Belá) · Kalenó (Kalinov) · Laborcbér (Brestov nad Laborcom) · Laborcfő (Habura) · Laborcradvány (Radvaň nad Laborcom) · Laborcrév (Krásny Brod) · Meggyfalu (Oľšinkov) · Nagycsertész (Čertižné) · Nyágó (Ňagov) · Olyka (Oľka) · Ökröske (Volica) · Palota · Repejő (Repejov) · Rokitóc (Rokytovce) · Roskóc (Roškovce) · Szukó (Sukov) · Valentóc (Valentovce) · Világ (Svetlice) · Virava (Výrava) |  | |
