La Paloma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
La Paloma
habanera
S. de Iradier Salaverri
S. de Iradier Salaverri
ZeneszerzőSebatián Yradier
DalszövegíróSebatián Yradier
Megjelenés1962

A La Paloma a 19–20. század egy népszerű melódiája. A Guinness Rekordok Könyve szerint e dalról (és feldolgozásairól) több mint 2000,[1] mások szerint legalább 5000[2] felvétel készült, szemben a Yesterday (Beatles) 1600 nyilvántartott csúcsával.

Szerzője[szerkesztés]

Sebastián de Iradier Salaverri (alias Sebastián Yradier) spanyol–baszk zeneszerző. Zenei tanulmányait szülővárosában Vitoriában (Baszkföld) végezte, ahol 1825-től templomi orgonistaként szolgált. Egyházi feladatai mellett vonzódott a szórakoztató zene (musica popular), főleg az ő korában népszerű műfajok – bolero, seguidilla, fandango, cachucha (andaluz tánc) stb. – iránt. Gyakran lépett fel a gazdag kereskedők és földbirtokosok szalonjaiban, ahol orgonán vagy gitáron kísérve adott elő dalokat.

1833-ban ösztöndíjjal folytatta tanulmányait Madridban. 1835-től különböző tanári állásokat töltött be neves zenei intézetekben. 1839-50 között a Real Conservatorio de Música de Madrid (Királyi Zeneakadémia) professzora volt. 1850-ben Párizsba utazott, s a párizsi szalonok népszerű látogatója és előadója lett. 1853-ban visszatért Madridba a La perla de Gentil című zenés játékának bemutatójára, majd 1855-ben ismét Párizsba utazott. 1857-ben a híres kontraalt énekesnővel, Marieta Albonival amerikai turnéra ment, a spanyol nyelvterületen és az Egyesült Államokban is szerepeltek. 1863-ban Európába visszatérve Londonban időzött, s innen 1864-ben Párizsba, majd – már betegen – hazájába tért vissza.

Az ISWC katalógusa 92 változatot sorol fel a dalból La paloma címmel (például T-801.364.687-3) és Yradier szerzői azonosítójával (00033422322). A magyar változat nincs köztük.

A dal motívuma[szerkesztés]

A szerző Latin-Amerikai útjának egyik darabja a La Paloma címen ismertté vált habanera. A címadó fehér galamb romantikus szövegéhez egy több, mint 2000 éves legenda szolgáltatta a motívumot. Eszerint i.e. 492-ben az I. Dareiosz által indított háborúban a perzsa sereg Mardoniosz vezette hajóhadát az Athosz hegy lábainál a vihar szétverte, s a süllyedő hajókról az akkor még Európában nem honos fehér galambok szálltak fel. A görögök az ismeretlen madarakat a hajósok lelkének vélték, s hitük szerint ezek vitték el a hajótöröttek utolsó üzenetét szeretteikhez:.[3]

Midőn Havannában hajóra szálltam én,
elbúcsúzni akkor senki se jött felém.
Egy árva kis galamb mellettem felrepült,
csodás utamon csak ő kísért egyedül.
Ha ablakodra suhanva száll egy galamb,
simogasd, csókold, mintha én lennék ott magam.
Tartsd minden jóval, szerelmes szóval, szegényt,
hisz ő viszi szerető szívedbe a reményt.
...

A dal története[szerkesztés]

A La Paloma még Iradier életében népszerűvé vált Mexikóban. Egy regény (Eça de Queirós: El crimen del padre Amaro) úgy említi, mint vieja canción mexicana (régi mexikói dal). A Habsburg–Lotaringiai-házból származó I. Miksa mexikói császárnak és feleségének, a belga Sarolta belga királyi hercegnőnek egyik) kedvenc dala volt,[4] s egy legenda szerint a császár kérte, hogy ezt játsszák a kivégzése előtt és közben. A császár földi maradványait az osztrák-magyar haditengerészet hajója szállította Európába (Fiumébe) és a gyászos eseményre hivatkozva az első világháborúig tilos volt a Császári és Királyi Haditengerészet hadihajóin a La Palomát eljátszani.

A szöveget már 1875-ben franciára és németre is lefordították, később minden országban, ahol a melódia sikert aratott, keletkeztek többé-kevésbé hű fordítások. Elvis Presley előadásában No More (Blu Hawaii) címmel az angol (Don Robertson és Hal Blair tollából), Mireille Mathieu előadásában La Paloma ade címmel a német (Georg Buschor) és La paloma adieu (Catherine Desage) címmel a francia szöveg vált világhírűvé. Ugyancsak Mathieu mutatott be egy-egy újabb angol (La Paloma Good-Bye) és spanyol (La Paloma vendra) fordítást.

Bizet: Carmen – Habanera[szerkesztés]

Georges Bizet Carmenjének híres Habaneráját (L’amour est un oiseau rebelle) a szerző Iradier egy másik népszerű művének, az El Arreglito című habanerának a motívumaiból komponálta abban a hitben, hogy ez egy ismeretlen szerző műve, kubai népdal.

Neves előadói voltak[szerkesztés]

Filmek[szerkesztés]

A La Paloma sok film betétdalaként szerepelt. Néhány nevezetesebb ezek közül:

  • Billy le Kid, 1930
  • The Private Life of Don Juan, 1934
  • Juarez, 1939
  • Große Freiheit Nr. 7 (német), 1944
  • La Paloma (német), 1958, Louis Armstrong szerepelt, de nem ő énekelte
  • Freddy, die Gitarre und das Meer, 1959, Freddy Quinn
  • Freddy und der Millionar, Freddy Quinn
  • Adua e le compagne, 1960
  • Blue Hawaii, 1961, Elvis Presley: No More
  • La Paloma, 1974, (R.: Daniel Schmid)
  • Das Boot (német), 1981
  • Mortelle Randonnée (francia), 1983
  • A bál („Ballando ballando”) (R.: Ettore Scola), 1983, zene: Vladimir Cosma
  • La Maison aux esprits (R.: Bille August Isabel Allende regényéből)
  • Hable con ella (R.: Pedro Almodóvar), 2002

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ History of the song by trikont. [2007. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 13.)
  2. ↑ La Paloma – Das Seemannslied (German)
  3. ↑ Nana Mouskouri & Julio Iglesias: La Paloma
  4. ↑ La Paloma (Sebastián de Iradier y Salaverri) – Olimpia Delgado Herbert, Soprano
  5. ↑ Zenekari felvétel. Hungaroton, 1969. [2020. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 4.)
  6. ↑ Hanglemezkatalógus, La Paloma (kislemez). (Hozzáférés: 2019. október 4.)
  7. ↑ Rosita Serrano egyik sikeréről. Nagyházi Galéria, 2010. (Hozzáférés: 2019. október 4.) Az 1940-es siker és egy festmény kapcsolata
  8. ↑ La Paloma (Szedő Miklós). (Hozzáférés: 2019. október 4.) Eltérő szöveggel
  9. ↑ Grammofonfelvétel 1908. Cs. és kir. "Probszt báró" 51. gyalogezred zenekara. Premier Record, 1908. (Hozzáférés: 2019. október 4.)
  10. ↑ Hanlemez 1910-ből. Privat-Militär-Orchester des Earl von Lonsdale. Favorit Record, 1910. (Hozzáférés: 2019. október 4.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=La_Paloma&oldid=26489014”