La Adelita (dal)
A La Adelita egy mexikói dal (corrido), ami a mexikói forradalom idején keletkezett, és nagy népszerűségre tett szert.
Története[szerkesztés]
Az Adelita szó az Adela (Adél) név becézése. A dal eredete vitatott, de címe valószínűleg egy Adela Velarde Pérez de Villegas nevű nő nevéből ered, akiről többféle állítás is elterjedt. Vannak, akik szerint örömlány volt, aki a katonákkal élt, mások szerint szakácsnő[1] vagy ápolónő.[2] Állítólag a nő és egy Alfredo Villegas nevű ezredes szerelme 1913-ban kezdődött, ám a La Adelita nem ezért keletkezett,[1] hanem (talán 1914-ben) írta Antonio del Río Armenta, egy sebesült katona, akit Adela ápolt.[3] Olyan elmélet is létezik, miszerint nem Adela Velardéről, hanem egy durangói nőről szól, akibe Francisco Ignacio Madero, a forradalom kirobbantója beleszeretett,[4] és olyan is, hogy Altagracia Martínez volt az ihletője, aki Mexikóvárosból származott, csatlakozott a forradalmárokhoz, és ők keresztelték el Adelitának.[5] Ana María Fernández Segovia San Luis Potosí-i énekesnő viszont azt állítja, az ő nagybátyja, Antonio Segovia írta a corridót, miután 1913-ban a carranzisták arra kényszerítették, csatlakozzon a forradalomhoz.[5]
A dal gyorsan elterjedt a forradalmárok (főként az ország északi részén harcoló villisták) táborában, gyakran énekelték csaták előtt, hogy egymást lelkesítsék.[1] Mivel Adela Velarde chihuahuai származású volt, a dal feltehetően innen származik, bár ezt sokan kétségbe vonják, mivel szövegében megemlítik a tengert is, és Chihuahua államnak nincs tengerpartja. Arturo Medrano chihuahua zenetörténetének kutatója azonban felhívta a figyelmet, hogy a tengerpart hiányának ellenére mégis építettek hajót az államban, és több másik gyártására pedig pénzt is adtak az itteniek.[3]
1916-ban New Yorkban már kottát is nyomtattak a dalhoz, amelyet José de Jesús Martínez készített, aki Pancho Villa testőrségének, a Doradosnak a soraiban hallotta a La Adelitát.[3]
Szövege[szerkesztés]
A dalnak többféle változata terjedt el.[6][7] A legismertebb versszakok:
| Si Adelita quisiera ser mi esposa | Ha Adelita a feleségem szeretne lenni |
| Si Adelita fuera mi mujer | Ha Adelita a feleségem lenne |
| Le compraría un vestido de seda | Vennék neki egy selyemruhát |
| Para llevarla a bailar al cuartel | Hogy elvigyem táncolni a kaszárnyába |
| Si Adelita se fuera con otro | Ha Adelita elmenne valaki mással |
| La seguiría la huella sin cesar | Követném a nyomát megállás nélkül |
| Si por mar, en un buque de guerra | Ha tengeren, akkor hadihajón |
| Si por tierra, en un tren militar | Ha szárazföldön, akkor egy katonai vonaton |
| Soy soldado y mi patria me llama | Katona vagyok, és a hazám hív |
| A los campos que vaya a pelear | A harcmezőkre, ahol csatázni fogok |
| Adelita, Adelita de mi alma | Adelita, lelkem Adelitája |
| No me vayas por Dios a olvidar | Az istenért, ne feljts el |
| Por la noche andando en el campo | Éjjel, a mezőn járva |
| Oigo el clarín que toca a reunión | Hallom a harsonát, amint gyülekezőt fúj |
| Y repito en el fondo de mi alma | És ismétlem a lelkem mélyén |
| Adelita es mi único amor | Adelita az egyetlen szerelmem |
Források[szerkesztés]
- ↑ a b c La 'Adelita', una mujer inspiradora y revolucionaria (spanyol nyelven). Expreso. [2015. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 3.)
- ↑ “Las soldaderas no tienen nada que ver con la 'Adelita'” (spanyol nyelven). Milenio. [2015. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 3.)
- ↑ a b c ‘La Adelita’ corrido popular de la Revolución Mexicana (spanyol nyelven). El Diario de Chihuahua. [2015. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 3.)
- ↑ «Adelitas» de la Revolución mexicana (spanyol nyelven). ABC. [2015. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 3.)
- ↑ a b Mujeres que dejan huella (spanyol nyelven). Informador. [2015. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 3.)
- ↑ Egy változat az fu-berlin.de oldalon (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2015. február 3.)
- ↑ Las mujeres en la Revolución Mexicana, 1884-1920 (spanyol nyelven) (PDF). diputados.gob.mx. (Hozzáférés: 2015. február 3.)